LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A központi hatalmak eddig nem hadviselő szövetségese, Olaszország, 1915 májusában végül is az antant oldalán lépett be a háborúba. Olaszország belépésével a Monarchia újabb jelentős fronton kényszerül harcolni. Az Alpok körzetében és az Isonzo folyónál 1915-ben indított olasz támadásokat a Monarchia óriási vérveszteségek árán megállította. Az isonzó környéki rendkívül véres hadműveletek azután a háború egész időtartama alatt jelentős osztrák-magyar haderőt kötöttek le.
A nyugati villámháború kudarca után a német hadvezetés 1915-ben a kelet fronton próbált düntést kicsikarni. 1915 májusában a német és az osztrákmagyar csapatok Corlicénél áttörték az orosz frontot. Ezzel egy időben támadást indítottak Kelet-Poroszországban is.
1915 végére egész Lengyelország a központi hatalmak kezére került. A győzelem diplomáciailag is gyümölcsözött: októberben a központi hatalmak oldalán hadba lépett Bulgária. Szerbia ezáltal bolgár-osztrák-magyar harapófogóba került, és a túlerővel szemben alulmaradt.
A második év a központi hatalmak jelentős katonai fölényével zárult, de a döntést mégsem hozta meg. Nem kért békét sem Szerbia, sem Oroszország, a nyugati hatalmakról nem is beszélve. A katonai sikereket nem lehetett politikai eredményekre váltani.
Titkos szerződések
A háború utáni területi rendezés körvonalait titkos diplomáciai szerződések jó előre kijelölték. 1915 áprilisában kötötte meg Olaszország és az antani a londoni egyezményt. A megállapodás szerint Olaszország megkapja többek között Dél-Tirolt a Brenner-hágóig, Triesztet és környékét, Isztriát é! a környező szigeteket, továbbá protektorátusi jogot nyer Albániában.
1916. augusztus 17-én, a román kormány és az antant között Bukarestben kötött szerződés szerint Románia a hadbalépés fejében elfoglalhatja Erdélyt a Partiumot, az Alföld keleti felét, a Bánságot, valamint Bukovinát.
