A német vezérkar úgy vélekedett, hogy az orosz haderő az 1915-ös kudarc után sokáig nem tér magához. A keleti fronton tehát elég lesz kis erőkkel állásharcot folytatni, és az innen átcsoportosított csapatokkal döntést lehet kicsikarni a nyugati hadszíntéren. Ezért támadták Verdun erődjét, ahol 1916 februárjában a világháború egyik legvéresebb csatája bontakozott ki.
Az antant csapatok nemcsak tartani tudták Verdunt, de erejükből tehermentesítő ellentámadásra is telt júniusban a Somme folyónál. A Jütland a partjainál vívott skagerraki tengeri ütközetben a német flotta is vereséget szenvedett (1916 május). Ugyanakkor a központi hatalmak számára váratlan erejű orosz támadás bontakozott ki Galíciában Bruszilov tábornok vezetésével. Heves harcok folytak az olasz fronton is. A román hadsereg 1916. augusztus 27-én megtámadta Magyarországot, és Erdély egy részét el is foglalta. A Monarchia az összeomlás szélére került. Mindhárom frontján csak német segítséggel tudta megállítani az ellenséges haderők előrenyomulását. Az év végére a központi hatalmak csapatai Románia túlnyomó részét és Bukarestet is elfoglalták. (Románia 1918-ban különbékét kötött a központi hatalmakkal és csak két nappal a német fegyverszüneti egyezmény előtt lépett be ismét a háborúba a már biztos győztes antant oldalán).
Az 1916-os év véres harcainak nem volt nyertese, a központi hatalmak erejét azonban a végsőkig igénybevették. A stratégiai kezdeményezés 1916 nyarán a nyugati és keleti fronton egyaránt az antant kezébe ment át. A központi hatalmak a harmadik háborús év közepére végérvényesen védekezésbe szorultak.
Címkékbukarest háború hadművelet Magyarország román történelem verdun vereség
Ezt mindenképpen olvasd el!
Tenochtitlán kettős piramisa
Az aztékok fővárosának, Tenochtitlán varosának története körülbelül 10 000 évre nyúlik vissza, amikor a Mexikói-öböl …