Tag Archives: történelem

Nagy akaratereje és még nagyobb önbizalma volt. Hitler ugyan nem volt klinikai értelemben elmebeteg, de túlfűtött, a gyűlölettől uralt érzelemvilága, mindenen átgázoló monomániás hatalomvágya következtében pszichopata, torz lelki alkatú személyiség volt. Hitler világszemléletének központi gondolata a végletes szociáldarwinizmus. Több ízben kifejtette, hogy az emberiség történelmét az örök harc, az állandó …

Az NSDAP létrejötte és programja A gazdasági világválság éveiben a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a kis- és középüzemek tömeges tönkremenetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A mérsékelt, ún. középpártok befogadása és tekintélye csökkent; némileg veszített vonzerejéből a munkásmozgalom. A szélsőjobboldal ugyanekkor teret nyert: a jobboldal konzervatív irányzatai rovására rendkívüli …

A politikai válság arra késztette a weimari demokráciával szemben már Hamburgi Front annak megszületése óta ellenséges konzervatív köröket, hogy a demokratikus formákat félredobva, új kormányzati módszereket alkalmazzanak. Ehhez a náci pártban reméltek megfelelő tömegbázissal rendelkező szövetségest találni. A nácik agresszív külpolitikai programja egybevágott a finánctőke és a vezérkar érdekeivel. Ezért …

Az Amerikai Egyesült Államokban Az 1920-as évek második felében virágzott a gazdasági élet. A konjunktúrában meghatározó szerepe volt az Egyesült Államok sokmilliárdos kölcsöneinek, valamint hatalmas fogyasztópiacának. Ezért az amerikai gazdasági helyzet változásai világméretű következményekkel jártak. Az Egyesült Államokban 1929-ben még általános derűlátás uralkodott. Az optimista hangulatot elsősorban a részvények börzei …

A 20-as évek végén egymást követték a munkásmozgalom-ellenes intézkedések és törvények. 1929-ben a szabadságjogokat korlátozó alkotmánymódosításra került sor. A Heimwehr-szervezet az ország egyik legbefolyásosabb tényezője lett. 1932-ben, a gazdasági válság mélypontján, Dollfuss keresztény párti politikus alakított kormányt. Miniszterelnöksége alatt megerősödött a fasizálódás tendenciája. A külpolitikai körülmények is meggyorsították Dollfuss támadását …

Keynes elmélete szoros kölcsönhatásban állott azzal a gazdaságpolitikával, amelyet Franklin Delano Roosevelt, az Egyesült Államok 1932-ben megválasztott demokrata párti elnöke kezdeményezett. A kongresszus Roosevelt elnökségének híres első kilencvenkilenc napja alatt tizenöt nagy jelentőségű törvényt fogadott el. Ez volt New Deal (új egyezség) néven ismertté vált program megvalósításának első, rajtaütésszerű akciója. …

1918 őszén a felbomlott Monarchia népei önálló államokat alakítottak. A német etnikumú tartományok lakói úgy érezhették, hogy – Karl Renner szociáldemokrata politikus szavaival -„egyik éjszakáról a másikra állam nélküli Ausztria az, ami néppé lettek”. 1918. október 21-én a Birodalmi Tanács német anyanyelvű megmaradt képviselői önmagukat „Német-Ausztria ideiglenes nemzetgyűlésévé” nyilvánították. Az …

A fasizmus első ízben Olaszországban jutott hatalomra. Az országban az 1920-as évek elején súlyos válság alakult ki. A polgárság elégedetlen volt a háború eredményeivel. Jóllehet az államterület gyarapodott, a zsákmány, különösen Afrikában, a remélttől messze elmaradt. Az ország északi részében a munkásság szociális követelései alátámasztására gyárakat foglalt el, délen pedig …

Németországban 1919 januárjában tartottak parlamenti választásokat. Ennek eredményeképpen szociáldemokrata-liberális-keresztény centrum összetételű koalíció alakíthatott kormányt. A munkástüntetésektől, a jobboldali terrorkülönítmények összecsapásaitól zűrzavaros Berlin helyett a békés kisvárosban, Weimarban ült össze az alkotmányozó nemzetgyűlés. Az itt elfogadott alkotmány után a 20-as évek Németországát weimari köztársaságnak nevezték. Az új hatalom biztosította a polgári …

A nyugat-európai parlamentáris demokráciákban a pártok a választási eredmények alapján váltották egymást a kormányzásban. Ebben a„váltógazdaságban” 1914 előtt az egyik párt rendszerint konzervatív, a másik pedig liberális jellegű volt. 1918 után a liberális pártok ezt a szerepüket elveszítették, mert a klasszikus „hadd menjen minden a maga útján!” elvét a háború …