Az államfői jogkört a kormányzó töltötte be, aki a „Főméltóságú úr” címet viselte. Néhány vonatkozásban kevesebb joggal rendelkezett, mint a megkoronázott király, például tisztsége nem öröklődött, vagy nem adományozhatott nemességet. Viszont a királlyal azonos mértékben élhetett a legfelső hadúri jogokkal, őt illette a döntés a hadsereggel összefüggő valamennyi ügyben. A …
Érdekel a cikk folytatása? »A Bethleni rendszer politikai viszonyai
Polgári jogrend Magyarországon A bethleni rendszer három társadalmi erő szövetségére épült. A nagybirtokosság és a nagypolgárság lépett koalícióra a történelmi úri középosztállyal. Az utóbbihoz tartoztak a központi igazgatási, igazságszolgáltatási, oktatási-kulturális apparátust és a fegyveres erőket kezükben tartó köztisztviselői-katonatiszti-úri értelmiségi rétegek, valamint a vármegyéket uraló középbirtokosság. A társadalom jelentékeny számszerű többségét …
Érdekel a cikk folytatása? »A Római szerződés
A kisantantnak két frontja van… ha a kisantant abban az értelemben fel is bomolna, hogy megszűnne francia vezetés alatt állani és tagjainak egyike Olaszországhoz, másika Németországhoz közeledne, mint ahogy ez ma többé kevésbé valóra vált, ez még nem jelent változást a kisantant államainak viszonyában Magyarországgal szemben. A kisantant végleges felbomlása …
Érdekel a cikk folytatása? »Hamis pénz: Cél a revízió
1926 decemberében kínos botrányba keveredett a kormány, mivel Magyarországon készített hamis frankokat felhasználni akaró személyeket tartóztattak le Hollandiában. A hamis pénz a honvédség Térképészeti Intézetében készült, és tudott róla több magasrangú személyiség, közöttük a rendőrség országos főkapitánya és a római katolikus tábori püspök is. A cél az volt, hogy a …
Érdekel a cikk folytatása? »Kormányválság és a baloldal térnyerése
A forradalom belső- és külső problémái hamar megosztották az 1918 őszén még egységes tábort. 1918 december végén kormányválság alakult ki. Károlyi Mihály több régi híve kilépett a kormányból és a konzervatív ellenzékhez csatlakozott, amely sokallotta a radikális lépéseket. A szociáldemokraták (akik egyedül rendelkeztek szervezett tömegbázissal), a párt hatalmi befolyásának növelésére …
Érdekel a cikk folytatása? »Gazdasági nehézségek
Blokádba zárva Az antant blokádjába zárva Magyarországon súlyos szén-, nyersanyag- és élelmiszerhiány lépett fel. Gondot okozott a háborús termelés átállítása is. Így, miközben több százezer leszerelt katona keresett munkát, a munkások egy részének elbocsátásával még tovább nőtt a munkanélküliség. Az alapvető élelmiszereket továbbra is jegyre adták, ha ugyan volt mit. …
Érdekel a cikk folytatása? »Gazdasági konszolizáció
1913-ban, az utolsó békeévben az Osztrák-Magyar Monarchia pénzneme, a korona Európa legeló7celóbb valutái közé számított, magasabb volt az árfolyama a svájci frankénál. Tíz év múlva, 1923 végén egy százkoronás bankjegy értékét már a svájci fillérnek, a centimes-nak is csak töredékében lehetett kifejezni. Magyarország lakossága megismerte az inflációt. Az értékálló pénz …
Érdekel a cikk folytatása? »A Magyarországi Tanácsköztársaság
A Prolerárdiktatúra kikiáltása A Berinkey-kormány lemondásával felbomlott az 1918 novembere óta hatalmon lévő koalíció. A polgári pártok gyengének érezték magukat ahhoz. hogy vállalják a Vix-jegyzékre adandó válasz következményeit, ezért vezetőik egyetértettek Károlyi Mihály javaslatával, hogy alakuljon kizárólag szociáldemokratákból álló kormány. A szociáldemokrata pártvezetés azonban tisztában volt azzal, hogy az adott …
Érdekel a cikk folytatása? »A belgrádi konvenció
„Az antantpolitika Janus-arcát én mindig tisztán láttam, s kezdettől fogva döbbenten kérdeztem: mikor fogja ábrázatának imperialista felét ellenünk fordítani, másik felének demokratikus-pacifista mosolya helyett. E tekintetben Károlyinak kevesebb kételye volt: ő szinte mindig hitt az antant célkittizései őszinteségében, amíg a saját testünkön nem tapasztaltuk ki a kapitalista üzletemberek minden hipokrízisét …
Érdekel a cikk folytatása? »A Fegyverszünet
A vesztett háború árát a Monarchia számos örököse közül a demokratikus német-ausztriai államnak és Magyarországnak kellett megfizetnie. A Monarchia számára a háború végét jelentő november 3-i fegyverszüneti egyezmény nem tartalmazta Magyarország akkori határainak megváltoztatását. A határaikkal elégedetlen utódállamok azonban megkezdték a történelmi Magyarország területeinek elfoglalását. Az antant hozzájárulásával november 5-én …
Érdekel a cikk folytatása? »