Tag Archives: világháború

„1943 februárjában… 4 krematórium volt üzemben. A krematóriumok három részből álltak: a) égetőkemencék, b) fürdőcsarnokok, c) gázkamrák. A kemencék központjában egy magas kémény emelkedett, körülötte 9 db 4 nyílású kemence épült. Minden nyílásban három normál holttest fért el, ezek kb. másfél óra alatt égtek el. A kemencék kapacitása naponta 2000 …

A németek terrorral akarták elfojtani az ellenállást. Általánosan elterjedt a túszok szedésének és kivégzésének gyakorlata. Sűrűn megtörtént, hogy a németek teljesen elpusztították lakosaikkal együtt azokat a helységeket, amelyek, akár ártatlanul is, az ellenállás támogatásának gyanújába keveredtek. Ez történt a csehszlovákiai Lidicével, az olaszországi Boves-szel, a franciaországi Oradour-ral és szovjet falvak …

Az angolszászok tengeri és légi fölényük birtokában 1944 nyarára hatalmas mennyiségű hadianyagot halmoztak fel Angliában, és óriási hadsereget készítettek fel a partraszállásra. Mesterséges (előregyártott) kikötőket építettek, melyek az átkelés után igen hamar üzemelni kezdtek. Tenger alatti olajvezetékeket fektettek le, így az előnyomulást üzemanyaggondok nem lassították. A náci propaganda a francia …

Az európai háború befejezése után ismét időszerűvé vált a nagyhatalmak vezetőinek tanácskozása. A németországi Potsdamban 1945. július 17augusztus 2. között megrendezett konferencián Angliát július 28-ig Churchill, majd a választásokon győztes munkáspárti kormány miniszterelnöke, C. R. Attlee képviselte, az Egyesült Államok nevében Harry S. Truman, az április 12-én elhunyt Roosevelt utóda …

1945. július 26-án a Japánnal hadban álló nagyhatalmak Potsdamból felszólították a japán kormányt a fegyverletételre. 1945. augusztus 6-án egy amerikai B-29-es repülőerőd atombombát dobott Hirosima japán városra, amely teljesen elpusztult és mintegy 100 ezer ember azonnal meghalt. Augusztus 9-én pedig Nagaszakit érte atombomba-támadás, amelynek 35 ezer ember esett áldozatul. „Hirtelen …

A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek a hadbalépés után is megőrizték legalitásukat, ami egyedülálló jelenség volt Európának ebben a régiójában. Az adott törvényes lehetőségek között a legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott, támogatta az antifasiszta függetlenségi mozgalmat, és képviselte a munkásság gazdasági érdekeit. Az SZDP politikájának célja volt, hogy lehetőség szerint …

Az 1930-as években Japán, Olaszország és Németország agresszív fellépése folytán számos területen megrendült az I. Világháborút követő rendezésekkel kialakított status quo. A változtatások sok helyütt túlmutattak a békeszerződések revízióján. Japán 1931-ben elfoglalta Mandzsúriát, majd 1937-ben háborút indított Kína ellen, s az ország egész tengerparti sávját megszállta. Olaszország 1935-ben megtámadta és …

A magyar politika fő célja továbbra is a területi revízió megvalósítása volt. Miután Románia bizonyos területeket (Bukovina, Besszarábia) átadni kényszerült a Szovjetuniónak, a magyar kormány úgy ítélte meg a nemzetközi újabb országhelyzetet, hogy most visszaszerezheti Erdélyt. Mivel azonban Németország számára egyaránt fontos volt a magyar és a román gazdasági-politikai kapcsolatok …

Casablancai konferencia Az 1943 januárjában a casablancai konferencián Roosevelt amerikai elnök, Churchill brit miniszterelnök és de Gaulle tábornok, a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság elnöke megállapodtak, hogy a tengelyhatalmaktól csak a feltétel nélküli megadást fogadják el. Május 1-jén a Szovjetunió is csatlakozott ehhez az egyezményhez. A Tengeri összeköttetés 1943 első felében …

A német támadás 1942 augusztus elején elérte Sztálingrád (a mai Volgográd, a régi Caricin) előterét. A város stratégiai jelentősége igen nagy volt, mert ez volt a Moszkva-vidék, a Donyec-medence és a Kaukázus közlekedési csomópontja, valamint az ország egyik legnagyobb ipari városa. Szeptember végére a Wehrmacht már elfoglalta a város déli …