A foglalkozási és települési arányok változásán túlmenően érzékelhetően megváltoztak az életviszonyok is. Eltolódott a házasodási életkor és növekedett a házasság előtt felnőtt korban eltöltött évek száma. Ez a férfiak-nők viszonyának és kötelezettségeinek átértékelését vonta maga után. Bár jogszabályok még nem rögzítették, előrehaladt a nők emancipációja. Létrejöttek a csak nőkre orientált …
Érdekel a cikk folytatása? »Ipari fejlődés
A bánya-, az energia- és a kohóiparban a bauxitbányászat, a timföldgyártás és az alumínium kohászat megindulása és gyors felfutása, valamint a villamosenergia termelés négyszeresre növekedése 1921 és 1938 között jelenős, eredmény volt. Ebben az időben épült a tatabányai, a bánhidai és az ajkai erőmű. Az 1930as évek elejére befejeződött a …
Érdekel a cikk folytatása? »Gazdasági fejlődés az évtized második felében
Az évtized közepétől Európában mérsékelt konjunktúra bontakozott ki. Magyarországon ez mindössze három évre, az 1926-29 közötti időre korlátozódott. A termelés 1927-re végre elérte a háború előtti szintet, és 1929-ben kissé meg is haladta azt. Buenos Airesben kihajózzák a Ganz motorkocsikat, amelyek az Andokban közlekedtek (1939) A mezőgazdaság lényegében az egész …
Érdekel a cikk folytatása? »A Magyar gazdaság és népesség a két világháború között
A gazdaság újjászerveződése Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után megváltoztak a magyar gazdaság létfeltételei. Gazdasági kapcsolataiban a Duna menti országok szerepe általában csökkent, ami rontotta a magyar mezőgazdaság értékesítési esélyeit. A térség országai a századfordulón Európa legfőbb élelmiszerszállítói közé tartoztak. A világháború után nem tudták megtartani nyugat-európai piacaikat. Míg a háború …
Érdekel a cikk folytatása? »