Epilepszia

A köznyelvben nyavalyatörésként ismert epilepsziát az agy elektromos tevékenységének kóros változása okozza. Az epilepsziás roham klinikai megnyilvánulása az agyi elváltozás mértékétől függ. A tipikus, ismétlődő, spontán epilepsziás roham során akarattól független, időszakosan jelentkező, alkalmi kóros mozgások, görcsök, tudatzavar, eszméletvesztés és vegetatív tünetek jelentkezhetnek. Generalizált roham esetén a beteg eszméletét veszti, elesik, izomzatán görcsök vonulnak végig, szája habzik, nyelvét elharapja, az esés során megsérül. A székletét, vizeletét kontrollálatlanul maga alá ereszti. A görcsök lezajlása után a beteg mély, ébreszthetetlen álomba merül. Az eseményekre később nem emlékszik. Részleges roham esetén a tünetek csupán egy része jelentkezik. Az epilepsziát az agykéreg és az agyvelő megbetegedése után visszamaradó agysejt károsodás okozza. A tünetek manifesztációja jelzi az agykárosodás helyét. Az izommozgást koordináló területek károsodása esetén izomgörcsök, izomrángások keletkeznek. Az érzőkéreg károsodása esetén érzékcsalódások, hallucinációk jönnek létre. Agyunk mintegy tíz milliárd idegsejtje az idegpályákon keresztül és közvetlen kontaktus révén kapcsolódik egymáshoz. A kapcsolódás és az ingervezetés parányi elektromos változások formájában jön létre. Ha az elektromos rendszerben zavar áll be a rövidzárlatok és kisülések kapcsán kóros információáramlás indul. A betegség közvetlen kiváltó oka egyes elméletek szerint egyértelműen valamilyen anyagcserezavaron, vérellátási zavaron, oxigénhiányon, sérülésen alapuló agysejt károsodás és az általa indukált agyi elektromos zavar. Más elméletek szerint az epilepsziás készség örökletesen determinált. A megbetegedés az idegrendszer fokozott ingerlékenysége, fokozott vezetőkészsége, regulációs zavara miatt alakul ki.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A jó és a rossz koleszterin

Egy ember koleszterinszintje lipoproteinekből épül fel, amelyek lehetnek alacsony és magas sűrűségűek. Az alacsony sűrűségű …

Hozzászólás