...és nyugalom van, a kormány teljes mértékben ura a helyzetnek és a nyugati civilizációhoz való tartozását hangsúlyozza. Mintegy folytatta az emelkedett hangulatú eseményeket az István király emlékét idéző augusztusi megemlékezések...

...az ország területét és 496 000 fővel a lakosságot. (Kárpátalján a lakosságnak csupán 12,7%-a volt magyar). A katonai akció Ungvártól észak-nyugatra kisebb összetűzésekre vezetett az új szlovák állam haderejével, de...

...és Karinthy Frigyes költészete és prózája. Az 1920-as évek végétől új generáció jelent meg: József Attila, Németh László, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Veres Péter, Tamási Áron és a hazai kultúra...

Birodalmak és Dinasztiák bukása A háború fejleményei következtében Európa középső és keleti részén felbomlottak a soknemzetiségű birodalmak: az Osztrák-Magyar Monarchia és az oszmán-török birodalom. Német- és Oroszországról részben vagy e-észen...

Megváltozott helyzet A Monarchiában, a hatalom csúcsain jelentős politikai erők határozottan ellenezték a különbékét és a német szövetségből való kiválást. IV. Károly engedett befolyásuknak és 1918 májusában olyan megállapodást kötött...

...A 30-as évektől, ahogyan a figyelem a paraszti kultúra felé fordult és természetesen Bartók, Kodály hatására, sokféle kezdeményezés indult a népzenei kincs megmentésére. A népdaltanulás és éneklés széles körökben terjedt,...

...szerződtetése, így az előadások magyarul zajlottak, a külföldi vendégjátékok számát és jellegét meghatározták, előnyt élveznek bemutatásnál a magyar szerzők művei. A gazdaságos működtetés nagyon nehezen sikerült, az első négy évtizedben...

...ember- és a világ dolgaiban. A 20. század kultúrájának alapvető pontja és ténye, hogy a színházművészet autonómmá vált. Azonban a múltat és az irodalmi értékeket tisztelik, így igyekeznek elkerülni, hogy...

...vagy Básti Lajos. 1956-ban Ő szavalta el a Petőfi szobornál a Nemzeti dalt a tízezres tömeg előtt, ekkor egy időre száműzték őt. Majd Major Tamás visszainvitálta a Nemzetibe és számára...

...Országgyűlés ülésein, felszólalhat, népszavazást és törvényt kezdeményezhet. Továbbá feladat még a köztársasági elnöknek, hogy aláírja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, bizonyos esetekben fel is oszlathatja...