Nitrogénkötők

A makroelemek fölvételének elősegítésében legismertebbek a légköri nitrogén megkötésért felelős talaj-mikroorganizmusok.
A talajban szabadon élő fajok (Azotobacter, Azospirillum, Pseudomonas), illetve a növényekkel átmeneti társulást létrehozó úgynevezett asszociatív nitrogénkötők lehetnek. Az utóbbiakhoz tartozó Azospitillum nemzetség néhány képviselője pl.
elsősorban az egyszikű növényekkel létesít átmeneti társulást. A pillangósvirágú növényekkel szimbiózisban élő nitrogénkötő
baktériumok (Rhizobium, Bradyrhizobium, Synorhizobium) növényfaj-specifikusak, alkalmazási körük tehát igen szűk, még ha a
legnagyobb mértékű nitrogénkötésre is képesek. Szimbiózisnak nevezzük ezt az együttélést, mert az mindkét fél számára kedvező.
A növény nitrogénigényének nagy százalékát a baktérium áldásos tevékenysége előteremti , a növény ugyanakkor fedezi a
mikroszervezetnek a nitrogénkötéshez szükséges hatalmas energiaigényét. A szabadon élő nitrogénkötők nem támaszkodhatnak
a növény segítségére, ezért csak igen kismértékű a nitrogénkötés mértéke, és az asszociatív nitrogénkötőknél
sem haladja meg általában az évi 50 kilogrammot hektáronként. A teljes nitrogénműtrágyázást ezzel a módszerrel nem lehet kiváltani,
de az intenzív nitrogénműtrágyázás kedvezőtlen hatásai miatt feltétlenül javasolt nitrogénkötő mikrobákkai kiegészíteni a tápanyagellátást.
Mikrobiológiai oltóanyagok a foszfor mobilizását is segíthetik.
Ez a folyamat azért is igen fontos, mivel gyakran előfordul, hogy intenzíven trágyázott, magas foszfortartalmú
talajban a növények foszforhiányban szenvednek!

Ezt mindenképpen olvasd el!

Hortenzia

A hortenzia a hortenziafélék népes családjába tartozó igencsak szép virágú növény. Őshazája eredetileg Ázsia volt, …

Hozzászólás