Acetonvizelés, mely a vizelet (általában a reggeli első, friss vizeletből történik) laboratóriumi vizsgálata során mutatható ki. Gyakran már a minta szagán is érzik az aceton, valamint a beteg leheletén. Ilyenkor a vizeletben un. ketonok jelennek meg, melyek oxigén tartalmú szerves vegyületek. A szervezet cukoranyagcsere zavara okozza. Ez abban az esetben …
Érdekel a cikk folytatása? »
Latin írása: abcesus. Magyar jelentése tályog. Kialakulásának oka gyulladás, melynek következtében a szövetek szétesnek, s ezekből a széteső sejtekből, fehérjéből, stb., alakul ki a gennygyülem, más néven a tályog. A genny általában egy vékony fallal határolt kis tokban halmozódik fel. A gyulladás jelentkezhet önálló betegségként, vagy más betegség kísérő tünetekét …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az afgán agár eredete: Az agarak eredeti rendeltetésük szerint vadászkutyák, viszont ellenben a többi kutyával, ők nem az orrukat, hanem a szemüket használják a vad űzése közben. I. e. 1440 körül készített falikép is bizonyítja, hogy az egyiptomiak már akkor vadásztak velük nyúlra és antilopra. Az afgán agár származási helye …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az Angol cocker spániel az egész világon kedvelt, bár meglehetősen kényessé vált kutyafajta. Eredete: Amerikában tenyésztették ki az angol cocker spánielből, méghozzá alig néhány évtized alatt. Az angol cocker spániel testfelépítése: Az angol cocker spániel zömök, kiegyensúlyozott felépítésű vadászkutya. Feje szögletes, arcorri része széles. Szeme sötétbarna. Füle hosszú, lelóg. Selymes, …
Érdekel a cikk folytatása? »
A máltai selyemkutya eredete: A neve a szemita „malat” szóból ered, melynek jelentése: kikötő, menedék. Ősei ugyanis a Földközi-tenger kikötőiben és partjain éltek, ahol feladatuk az egerek írtása volt. „Canes melitenses” néven Kr. e. 384-322 körül már Arisztotelész feljegyzéseiben is szerepel. Az ókori Rómában is feltűnt, ahol Kr. u. előkelő …
Érdekel a cikk folytatása? »
Idősebb fának az 5-6 éves fákat lehet nevezni. A tavasszal végzett nyesés alkalmával a fák tövén fejlődő tő-és gyökérhajtásokat, a törzsön vagy a koronaágon fejlődő vízhajtásokat tőben lenyesve eltávolíthatjuk. A fák elhalt, felhámló kérgét vigyázva, hogy az élő részt meg ne sértsük, kaparó vassal lekaparjuk, a kéreg repedéseit drótkefével kitisztogatjuk. …
Érdekel a cikk folytatása? »
A fiatal gyümölcsfákat az ültetést követően 4-5 éven át minden tavasszal meg kell nyesni, hogy a korona szabályosan szétterülő, ritka, szellős fejlődését elősegítsük. Ezért a korona oldalágain évenként fejlődő, legvégső ún. vezérvesszőket kifelé álló rügyre kell visszametszeni. Az ültetés után visszametszést a vesszők egyharmadára tavasszal végzik.A további visszametszésnél pedig ügyelnünk …
Érdekel a cikk folytatása? »
A párzásra hajlandó nőstények felkeresik a hímeket, amelyek látszólag megküzdenek egymással, de eközben rendszerint nem sebesülnek meg. A nemek egymásra találásában a jelek szerint a szaglásnak van fontos szerepe megfigyelték, hogy a hím párja kloákáját nyelvével tapogatva állapítja meg, hogy az kész-e párzani. Úgy tűnik, a hímek 2, a nőstények …
Érdekel a cikk folytatása? »
Jegyei: méretei óriásiak, alkata feltűnően erőteljes, zömök. Feje robusztus, pofatájéka felfelé szélesedik, orra lekerekített. A farok töve igen vastag, vége hosszú, elhegyesedő. A test színezete változó. Finom, gyöngyszerű pikkelyekkel borított hátoldala általában zöld, ritkán olajbarna, nagy szemű vagy sokszor igen aprólékos háló- vagy kacskaringó mintázat díszíti, amely viszont a legtöbbször …
Érdekel a cikk folytatása? »
Jellegzetességei: kis termetű, apró fejű gyík, teste enyhén lapított, és nagy, erősen ormós pikkelyekkel fedett. Színezete nem mondható egységesnek, de gyakran szürke, szürkésbarna vagy sárgás, világos, csíkokba rendeződött pöttyökkel és sötét keresztsávokkal. Nem ritkák az alig mintázott egyedek sem. Haloldala fehéres, halványzöldes vagy vörhenyes is lehet. Farka lényegesen rövidebb a …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin