Az életszínvonal általános emelkedését mutatta a fogyasztás jelentős bővülése, elsősorban az ipari országokban. Mind nagyobb szériákban állították elő az átlagos keresetűek számára is hozzáférhető, jó minőségű fogyasztási cikkeket, amelyeket a korszakban divatossá váló nagy áruházakban és egy-egy termékcsoportra szakosodott üzlethálózatokban árusítottak.Az életminőséget javította, hogy a városokban a lakások túlnyomó többségét …
Érdekel a cikk folytatása? »Új társadalmi jelenségek és kulturális fejlődés
A társadalom változásai A háború után az európai társadalmak szerkezetében is figyelemre méltó változások mentek végbe. A társadalom legfelsőbb szintjének szembeötlő jelensége volt az arisztokrácia meggyengülése, közéleti szerepének elhalványulása. A háború és a forradalom a legtöbb dinasztiát, fejedelmi udvart elsodorta. A középosztályhoz tartoztak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az önálló …
Érdekel a cikk folytatása? »Az ipari forradalom áttörése
A rádió után egyre több termék jött létre, a kerékpár, a fényképezőgép, majd jóval később a háztartási gépek forgalmazása és javítása. A gépkocsi Európában 1914 előtt még egyedi készítésű, drága játékszernek számított, amit csak tehetős különcök vásároltak. Az Egyesült Államokban Henry Ford detroiti üzemében azonban már forradalmasította az autógyártást a …
Érdekel a cikk folytatása? »Az ipari forradalom alakulása
A repülőgép a háború idején fejlődött tricikliszerű repülő alkalmatosságból erős, gyors légi járművé. A polgári alkalmazásban az első rendszeres légijáratok 1919-ben Berlin és Weimar, illetve Párizs és London között postai küldeményeket szállítottak. 1925-26-tól különült el a katonai és a polgári rendeltetésű gépek gyártása. Ezután indult meg a személyszállítás. Az utasok …
Érdekel a cikk folytatása? »A második ipari forradalom eredményei
Az 1920-30-as években technológiailag és üzletileg beértek az előző korszak találmányai, a rádió, a gépkocsi, a repülőgép stb. Most került sor tömeges és gyakorlati alkalmazásukra, a háborús tapasztalatok alapján tökéletesített formában. Az új ágazatok magasabb technikai színvonalat jelentettek, termékeiket kevesebb nyersanyagból és energiával, viszont több szakképzett élőmunkával gyártották. Az egy …
Érdekel a cikk folytatása? »Gazdasági növekedés a 20-as évek második felében
A márka olyan gyors ütemben veszített értékéből, hogy végül már naponta két alkalommal folyósították a fizetést, a tömérdek bankót bőröndökben. gyermekkocsikban cipelték a boltokba. Az inflációt 1923 végén amerikai hitelekből állították meg. Az amerikai kölcsönök (az ún. Dawes-terv nyomán) 1924-25-re lehetővé tették az európai országok pénzügyi helyzetének megszilárdítását, fizetőeszközeik értékének …
Érdekel a cikk folytatása? »Gazdasági stabilizáció az 1920-as években
A békeszerződések aláírásával nem tért vissza a „régi jó békevilág”, amelyről a déd- és nagyszülők még évtizedek múltán is ábrándozva meséltek. Az 1914 előtti korszakot a tartós békeállapot, a politikai stabilitás és a pénz értékének állandósága jellemezte. Természetesen korántsem jutott mindenkinek elegendő kereset, de az előre kiszámítható volt akár hosszabb …
Érdekel a cikk folytatása? »A Lausanne-i békekonferencia
A szultanátus megdöntése 1922 októberében az antant képviselői fegyverszünetet írtak alá az ankarai kormánnyal, amelyet az ország egyedüli kormányának ismertek el. VI. Mohamed szultán száműzetésbe vonult, személyes sorsával ismerve el az oszmánok birodalmának végleges megszűnését. November 1-én a nemzetgyűlés határozatot hozott a szultánság eltörléséről. Ugyanebben a hónapban ült össze a …
Érdekel a cikk folytatása? »A Nemzeti függetlenségi mozgalom kibontakozása és győzelme
Hazafias tisztek Musztafa Kemál tábornok és politikus vezetésével küzdelmet indítottak a nemzeti lét megmentésére. Jogvédő egyletek elnevezéssel nemzeti szervezeteket hoztak létre. 1919 júliusában a keleti tartományok nemzeti szervezeteinek kongresszusán elfogadták a török felszabadító mozgalom programját, melyet ugyanazon év szeptemberében már egy össznemzeti konferencia erősített meg. Kemál 1919 decemberétől Ankarában kezdte …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Oszmán állam válsága – Törökország feloszlása
Az Oszmán állam válsága Az Oszmán Birodalom az első világháború idején magában foglalta a Balkán-félszigeten Konstantinápolyt (Isztambult), Trákiát, Anatóliát (KisÁzsiát), Palesztinát, Szíriát, Mezopotámiát és az Arab-félsziget jelentős területeit. A hatalmas kiterjedésű birodalomban a nemzeti ébredés, és a kormány törökösítő politikája miatt kiéleződtek a nemzeti- nemzetiségi ellentétek. A nem török népek …
Érdekel a cikk folytatása? »