A boldogság mint öngyógyítás

Előfordul az ember életében, hogy olyan megrázkódtatás éri, hogy elhagyatottnak, elesettnek és magatehetetlennek érzi magát. Érdekes, hogy az ember képes egyfajta öngyógyításra is, értem ezalatt a pszichés eredetű problémákat. Közhiedelem, hogy „az idő mindent meggyógyít”. Ez igaz is. Ámde addig is mi tévők legyünk? Próbáljunk meg nem elzárkózni a közösségektől, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Amarillisz

Az Amarilliszt az amarillisz félék nemzetségéhez tartozó rendkívül mutatós virágú dísz, ill. szobanövények közé sorolják. Legkorábban a XVIII. századtól vannak róla írásos feljegyzések. A növény hivatalosan a Hippeastrum nevet viseli, de a köztudatban a mai napig egyszerűen csak az amarillisz elnevezés él róla. A meleg éghajlatot kedvelő fajták közé tartozik. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Ágybavizelés, avagy félelem a sötétségtől?

Roppant érdekes a gyermekek élménydús világa napközben. Reggel felébrednek megreggeliznek, és örömmel szaladnak az óvoda felé. Ebben a napszakban rengeteg terhelés éri a szervezetüket, úgy fizikális és pszichés értelemben is. Sokszor a szülő el sem tudja képzelni, hogy a gyermeke miken is megy keresztül, míg estére visszatér az otthon biztonságos …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Mars felszíni alakzatai

A Mars felszíni alakzatait meteor becsapódások, a szél, vulkanikus és vetődési folyamatok alakították ki és formálták. Tudósok úgy vélik, hogy a Mars felszínén és alatta valamikor víz folyt, mely alakzatokat, pl. völgyeket és kifolyási csatornákat vájt ki a felszínen. A kráterek mintegy 3.9 milliárd évvel ezelőtt, egy intenzív meteorbombázási időszakban …

Érdekel a cikk folytatása? »

Időjárás a Marson

A Mars a négy kőzetbolygó közül a legtávolabbi. Rozsdás vöröses színe miatt „vörös bolygónak” is szokták nevezni, de nevét a rómaiak hadistene után kapta. Változatos földi alakzatai között találunk mély szurdokvölgyeket, de itt vannak a Naprendszer legmagasabb vulkánjai is. A Marsnak igen ritka légköre van, amelynek átlagos légnyomása a felszínen …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Belga griffon és a Belga vizsla

Belga griffon: az 1800-as években alakult ki a fajta a törpe schnauzer, a majompincs, a yorkshire terrier és a mopsz keresztezése révén. Brüsszelből származnak és igen kellemes társasági kutyák. Apró termetű, mozgékony állat. Feje szögletes, szemei nagyok és kidülledők. Hegyesre csonkolt fülei, felállóak. Háta egyenes, ágyéka feszes. Az arc orri …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Holsteini – a legeredményesebb ugróló

A Holsteini ló hazája Németország Schleswig-Holstein nevű települése, a fajta névadása tehát magához a településhez kötődik. Az egyik legrégebbi hagyományos lófajta Németországban, már jóval több mint 750 éve tenyésztik. A tenyésztés alapját helyi vegyes kancaállomány és keleti, andalúz mének képezték. Eleinte a katonaság sokoldalú, remek hátaslova volt, emellett pedig kiváló …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Lipicai ló

A Lipicai fajta létrejötte a 15-18. századra tehető. 1580-ban Belső-Ausztria főhercege alapította meg a ménest, mely az akkor Habsburg Birodalomhoz tartozó Lipicán került felállításra. A fajta elnevezése tehát a helységhez kötődik, ma Lipica Szlovéniában található meg. A tenyésztés során nem a katonai célok, vagy az ideális mezőgazdasági ló kitenyésztése volt …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Bandog és a Barbet

Bandog: A középkori parasztházak jellegzetes kutyája volt, bár akkor még konkrét fajtának nem volt nevezhető. 1960-ban Pennsylvaniában tenyésztették ki, mint tökéletes őrző kutyát. A „bandog” kifejezés a köztudatban egy erőszakos, vad kutyát jelképez. Erőteljes,nagyon erős és aktív állat. Emellett kitartó,megbízható és hűséges. Koponyája nagy és szögletes, állkapcsa hatalmas, harapása ollószerű. …

Érdekel a cikk folytatása? »

A szegénységről

A szegénységet a szociális munkában, az ellátórendszerben deprivációnak, hátrányos helyzetnek is szokták nevezni. A szegénység, mely a XXI. Században szinte az egész világot sújtja, egyetemes jelenség, hiszen fejlettségi szinttől függetlenül minden társadalomban jelen van. A tévhit tehát megdőlt, nem igaz, hogy a fejlettebb országokban nincsenek lecsúszott rétegek, a társadalom peremére …

Érdekel a cikk folytatása? »