Kezdőlap / Tudomány (page 20)

Tudomány

Wolf-Rayet-csillagok és a héliumvillanás

Miután a héliumégés létrehozta a héliummagot, és annak hőmérséklete eléri a körülbelüli 100 millió fokot, akkor megindulhat a hélium atommagjainak szénné egyesülése. A két-három naptömegű csillagokban a hélium égése robbanásszerűen, az úgynevezett héliumvillanás eredményeképp indul el. Amikor a hidrogénégést követően a mag összeomlik, átmenetileg nyugvó, vagy elfajult állapotba kerül, mert ...

Érdekel a cikk folytatása? »

Öreg csillagok, óriások és szuperóriások

A kis tömegű, sok milliárd évvel ezelőtt keletkezett fősorozati csillagok éppúgy öreg csillagoknak tekinthetők, mint azok a nagy tömegű csillagok, amelyek rövidesen szupernóvaként fel fognak robbanni, jóllehet még egymillió évet sem éltek. Nagyszerű látványt nyújtanak a haldokló öreg csillagok. Amikor egy csillag magjában elfogy a hidrogén, akkor a hidrogén égése ...

Érdekel a cikk folytatása? »

Olajkincs

Észak-Afrikában, Marokkó délkeleti részén a kecskék az ágakra is fölkapaszkodnak, hogy hozzájussanak az őshonos argánfa terméséhez. A helybéli berberek is gyűjtik a magot, több száz éve sajtolnak olajat belőle. Kellemes dió íze révén az argán olaj kiváló édesítőszer, de szépészeti cikk is, bőrápolóként, hajbalzsamként is ismeretes, sőt, sokan pattanások kezelésére ...

Érdekel a cikk folytatása? »

Az emberi sejt felépítése, működése

A sejtek az élővilág legkisebb, önálló életre képes élőlényei. A földön megtalálható összes élőlény sejtes szerveződésű, de megkülönböztetünk prokarióta és eukarióta sejteket. A prokarióta sejtek esetében a sejt nem tartalmaz sejtmagot, míg az eukarióta sejtek elkülönült sejtmaggal rendelkeznek és önálló membránrendszer található bennük. A legtöbb élőlény, a gombák, a növények ...

Érdekel a cikk folytatása? »

A vér felépítése

Vért ritkán látunk, általában akkor, ha megvágtuk az ujjunkat, lehorzsoltuk a testrészeinket, vagy valamilyen kórházas, helyszínelős műsort nézünk a tévében. Sokan pedig iszonyodnak is a vértől, undorítónak tartják, főleg a szagát. Pedig nem kellene, hiszen ott kering az ereinkben, és az egész testünket ellátja oxigénnel, és az élet teljes formájával. ...

Érdekel a cikk folytatása? »

A Sas-köd

A Sas-köd megfigyelése új elképzelésekkel gazdagította a csillagok keletkezésére vonatkozó elméleteinket. A Tejútrendszer egyik sűrű spirálkarjában fekvő óriási csillagbölcsőben fiatal csillagok ragyognak, egyúttal a további csillagok keletkezéséhez szükséges anyagon kívül a csillagkeletkezést is kiváltó folyamatok is jelen vannak. Az optikai hullámhosszakon a környezet az M16 fényes, fiatal csillaghalmaz uralja. Ezt ...

Érdekel a cikk folytatása? »

Az Orion-köd

Az éjszakai égbolt leghíresebb és legfényesebb köde, az Orion-köd szabad szemmel is könnyűszerrel megpillantható, vöröses színű, elmosódott foltként az Orion öve alatt. A Földhöz legközelebbi emissziós ködöt alaposan tanulmányozták a csillagászok. A köd valódi átmérője mintegy 30 fényév, látszó átmérője pedig négyszerese a teliholdénak. Mindamellett, ez a köd csak kicsiny ...

Érdekel a cikk folytatása? »

A H-R-Diagram és a luminozitás

Megalkotóiról, a dán Ejnar Hertzsprungról és az amerikai Henry Russellről elnevezett Hertzsprung-Russel-diahram (HRD) grafikusan illusztrálja a csillagok luminozitása, felszíni hőmérséklete és sugara közötti kapcsolatot. A csillagászok egymástól függetlenül végzett kutatások kiderítették, hogy a csillag színe és színképtípusa a hőmérsékletüket jelzi. Észrevették, hogy ha a csillagok hőmérsékletét a luminozitásuk függvényében ábrázoljuk, ...

Érdekel a cikk folytatása? »

Csillagbölcsők – Ahol a csillagok születnek

A csillagok a hideg és sűrű csillagközi felhők gravitációs összeomlása révén keletkeznek. Ezek a felhők főként molekuláris hidrogénből állnak. A nagyobb felhők összehúzódásuk közben feldarabolódnak (fragmentálódnak), így kezdetben egymás közelében tartózkodó, egymás testvéreinek tekinthető protocsillagok alakulnak ki. Némelyek olyan közel vannak egymáshoz, hogy a gravitáció egymáshoz köti őket. Az összehúzódás ...

Érdekel a cikk folytatása? »

A Tejútrendszer központjától a pereméig

A látható fény hullámhosszain sűrű gáz- és porrétegek takarják el a Tejútrendszer középponti vidékét. Az égbolt legfényesebb rádióforrása, a Nyilas (Sagittarius) csillagképben azonban éppen a Tejútrendszer középpontja irányában látszik. Ez a Sagittarius A néven ismert rádióforrás két részből áll. A Sagittarius A keleti része egy ionizált gázból álló buborék, vélhetően ...

Érdekel a cikk folytatása? »