Kezdőlap / Társadalom / Kapcsolatok / A féltékenység és a párterápia

A féltékenység és a párterápia

A szerelemben nagyon gyakran azt szeretjük, ahogyan a másik minket szeret. A rajongásban, amelyben nárcisztikus önértékelésünk emelkedik magasra, ebben nagyon jó fürödni. Ilyenkor azt szeretjük, ahogy a másik szeret minket. Újra kizárólagosan fontosak leszünk valakinek – ez nagyon jó érzés. A régi kapcsolatban ezt már túlhaladta az idő, a mindennapi gondok, megoldásra váró problémák, az érthető elvárások, feladatok. Az újban viszont tudattalanul, de átéljük a gyermekeknek járó kényeztetést, a feltétel nélküli elfogadást.
Mitől függ?
A kapcsolatkötések lehetősége – mint ahogy a féltékenység valószínűsége is – idővel csökkenni kezd. A korral tehát csökken a valószínűsége. Minél korosabb valaki, annál bölcsebb is bizonyos tekintetben, annál inkább a szeretet a fontosabb, a másik megértése. A féltékenység előfordulása függ attól is, hogy milyen magas a végzettsége a résztvevőknek. Minél magasabb a partnerek iskolázottsága, annál jobban meg tudják oldani a féltékenységi helyzeteket. Annál kevésbé drámai a megoldás, annál nagyobb az esély, hogy újra lehessen építeni a párkapcsolatot.
Függ attól, hogy a kapcsolat milyen hosszú múltra tekint vissza, hogy vannak e barátai az embernek, akikkel meg lehet beszélni bizonyos dolgokat, érzéseket, problémákat. Függ attól, hogy van-e hobbija az embernek, van-e gyermeke. Ezek a faktorok csökkentik a féltékenység előfordulásának a lehetőségét.
Mit lehet tenni?
Hogyan lehet megküzdeni a féltékenységgel? Ha megjelenik nálam egy páciens, az első kérdés, amit felteszek magamnak,
neki vagy inkább nekik – mert a féltékenységet gyógyítani leginkább párterápiában érdemes (a párkapcsolat egy rendszer. Ha a féltékenység a hibás működés jelzése, akkor ezt a hibát csak ebben a rendszerben lehet kijavítani, vagyis kell hozzá mindkét fél).

Ezt mindenképpen olvasd el!

A férfias férfi

A fiúktól egészen kicsi koruk óta elvárják, hogy keményen viselkedjenek, soha ne sírjanak és mindenben …

Leave a Reply