A XIV. században a vár alaprajza szabálytalan ötszög alakú volt. A kaput az északi oldalán alakították ki. Amikor építették, védelmi rendszere nem volt a várnak, csak az úgynevezett gyilokjáró rendszer. A palotai részt belül, a keleti oldalon alakították ki, a gazdasági helyiségeket a nyugati és déli oldalra helyezték. A palotára jellemző volt a XIV-XV. században a síkfödém és a dupla szint. A földszinten kisméretű ablaknyílások voltak, amelyeket kőhasábok vettek körül. Az emelet déli részén egy jellegzetes keresztosztós ablak helyezkedett el. A déli gazdasági épület földszintes volt, amelynek bejárata körül szintén gótikus kőkeretet alakítottak ki. A gazdasági épület teteje félnyeregtető volt. A nyugati várfalnál lehetett még egy épület, de az valószínűleg nem kőből, hanem fából épült, rajta pedig szintén félnyeregtető került elhelyezésre. Ebben az időszakban a vár védelmét a védőfolyosó szolgálta. A zárt várfal csak a szűk várudvar felé volt az ablakoknak és ajtóknak köszönhetően nyitott. A várnak kizárólag egyetlen kapuja volt. A kapu körül gótikus, félköríves élszedéssel tagolt kőkeret díszelgett. A kapuhoz tartozott egy felvonóhíd is. A gótikus korszak ablakaira és ajtóira jellemzően élszedéses nyílászárókat találtak itt is. Előkerült továbbá egy kályha, amelynek egy részét rekonstruálni tudták. A kályha díszei mérművek voltak, mázzal nem rendelkezett. A kályha mellett egyéb háztartási eszközök is előkerültek. A vár külső nézete a XIV. század második felétől a XVI. századig nem változott, bár több birtokosa is megfordult itt ebben az időszakban.
Címkékfélnyeregtető kőkeret palota várudvar védőfolyosó
Ezt mindenképpen olvasd el!
Gazdasági nehézségek
Blokádba zárva Az antant blokádjába zárva Magyarországon súlyos szén-, nyersanyag- és élelmiszerhiány lépett fel. Gondot …