Kezdőlap / Társadalom / Történelem / Márévár története

Márévár története

A várat először 1326-ban említik egy adománylevélben. E levél szerint Károly Róbert a várat Bogár Istvánnak adományozza. Később a vár birtokosa Gunyafi Domokos és István lett. Egy zálogosítás folytán a vár 1347-ben Becsei Töttös és Vesszős tulajdona lett, azonban később Becsei Vesszős Tamás a tulajdonjogot visszaengedte a Gunyafi családnak, így ismét a Gunyafiak a birtokosok 1406-1407-ben. 1432-ben egy újabb zálogosítás következtében a pécsi püspöknek adták át, majd újból visszaítélték a jogot Gunyafi Mihálynak és bátmonostori Töttös Lászlónak. Töttös László a vár környékén lévő kolostort és falvakat is elfoglalta, 1466-ban Töttös László a birtokos. Töttös László és Várday János között megszületett örökösödési szerződés következtében a vár Várday Jánosra szállt, aki elesett a mohácsi csatában. Várday Mihály, Várday János halála után a várban lévő kincses-ládából 1000 forintnyi aranyat ellopott. 1526-ban Várday Jánosné visszaszerezte a várat Várday Mihálytól.
1533-ban Bakics Pál az, aki építkezik, felújít a vár területén, később nagy Nagy Zsigmondra és Tardossy Istvánra hagyja a várat, azonban később visszakerül a tulajdonába, 1526 és 1534 között ő a birtokos. 1543-ban, miután Buda és Pécs elesett, a török pusztított a várban. 1545-1546-ban törökök szállták meg, 72 állt itt őrséget.
A XVII. század vége felé már romként fordul elő az irodalmakban és a pécsi püspök a birtokos. Később a rom állapota nem javul, a növényzet veszi át a hatalmat a várrom területén. 1960-ban régészeti kutatás indult a Baranya megyei Tanácsnak köszönhetően, melyet helyreállító munkálatok követtek.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A Sztálini „nagy áttörés”

Ötéves tervek Bevezették a tervgazdálkodás utasításos rendszerét, amelyben a gazdaság minden részletkérdését központilag előírt tervszámokkal, …

Leave a Reply