LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A több ezer éves múltra visszatekintő hinduizmus a legrégebbi világvallás. Kr. e. körülbelül 1800-ban keletkezett, legkorábbi ismert elemeivel az Indus-völgyi civilizációban találkozunk. A fennmaradt istenszobrok arra utalnak, hogy a korabeliek nagy fontosságot tulajdonítottak a z asszonyi termékenységnek. A legismertebb és legnagyobb hindu istenek és istennők, például Siva is, valószínűleg ezeknek az istenségeknek a leszármazottai. Jellemző a hindu vallásra a kasztrendszer is, mely évszázadokon át uralta az indiai társadalmi életet, s még ma is érezhető mély befolyása annak ellenére, hogy tiltja a törvény. A kasztok szerinti beosztás az emberek foglalkozásán alapult, s Indiában ezernyi kaszt és alkaszt létezett. A hinduizmus monoteista vallás: hívei Brahmanban, a világszellemben hisznek. Ő a legmagasabb rendű létező, az emberi ésszel fölfoghatatlan, tértől és időtől nem kötött szellem. Egyszerre létezik az univerzumban és azon túl. A hinduk úgy hiszik, hogy Brahman azzal a három tulajdonsággal irányítja a világot, mely abban az istenhármasban testesül meg, melynek tagjai Brahma, Visnu és Siva. Visnunak ma milliók hódolnak a földön, hisz a hindu hit szerint az isten leszáll a földre, ha ott elviselhetetlenségig fajul a gonoszság. De a hindu vallásban sok más hit elemei és megtalálhatók. Nem minden hindu vallja ugyanazt, bár a legáltalánosabb elveket mindenki elfogadja. Ilyen például a test és a lélek kapcsolatán alapuló életfelfogás. A test az örökké változó, míg a lélek maga a tökély, hisz az Brahmanból egy szikra. A hinduk hitének lényege a születés és a halál körforgása; a halál után mindenki olyan formában születik újjá, amilyenre előző életének tettei érdemessé teszik. Ennek oka a karma, az ok és okozat törvénye. A hindu felfogás szerint a lélek magával hozza előző életének karmáját, meghatározva ezzel az újjászületett lélek minőségét.
