Kezdőlap / Állatok / Halak / A Karika és a Dévér keszeg

A Karika és a Dévér keszeg

Karikakeszeg Blicca bjoerkna
Jegyei: teste oldalról erősen lapított, háta magas, orra tömpe, szája félig alsó állású. Szemének átmérője az orr hosszával egyenlő vagy nagyobb annál. 44-50 pikkely az oldalvonal mentén. Hátúszója 11, farok alatti úszója 22-26 sugárral. Mellúszói nem érnek el a hasúszók tövéig. Garatfogai kétsorosak, 1(2.3).5-5(3.2)1. Színezete: háta a szürkészöldtől a feketészöldig; oldalai világosabbak, hasoldala a fehérestől a vörhenyesig, ezüstösen csillogó. Úszói sötétszürkék, a mell- és hasúszók vörhenyes árnyalattal. Testhossza: 20-30 cm, max. 35 cm. Élőhelye: sík vidéki tavak, sűrű növényzettel és lassú folyású, nagyobb folyók. Hazánkban az állóvizekben, holtágakban, csendesebb folyószakaszokon közönséges.
Életmódja: rajhal, rendszerint a fenék közelében vagy a parti zóna növényzete között tartózkodik, gyakran dévérkeszegekkel együtt; télire a mélyebb, nyugodtabb mederrészeket (pl. holtágak) keresi fel. Május-júniusban csapatban ívik a növényekben gazdag parti részeken, ikrái (1100082 000, a Volgában élőknél akár 109 000) vízinövényeken tapadnak meg. A fiatalok nagyon lassan fejlődnek, de a 3-5 éves, 1012 cm hosszú példányok már ivarérettek lehetnek. Tápláléka: apró talajállatok, növényi anyagok.

Dévérkeszeg Abramis brama
Jegyei: teste oldalról erősen lapított, háta magas, orra tömpe, szája csaknem alsó állású. Szemének átmérője kisebb, mint az orr hossza. 50-57 pikkely az oldalvonal mentén. Hátúszója 12, farok alatti úszója 26-31 sugárral. Mellúszói a hasúszók tövéig érnek. Garatfogai egysorosak, 5-5. Színezete: háta az ólomszínűtől a feketésig, többnyire zöldes fényű; oldalai világosabbak, fémesen csillogóak, hasa fehéres, gyöngyházfényű. Az öregebb példányok rendszerint aranylóan csillogók. Páratlan úszói sötétszürkék, a párosak világosszürkék. Testhossza: 30-50 cm, max. 75 cm. Élőhelye: nagyobb, tápanyagokban gazdag tavak, lassú folyású folyók (dévérrégió). Hazánk álló-és folyóvizeiben gyakori. Életmódja: a fiatalok kis csapatokban a parti zónában élnek, a felnőtt állatok a mélyebb vízben tartózkodnak, ahonnét csak a szürkület beálltával vonulnak a sekélyebb részekre, hogy ott táplálék után kutassanak. Május és július között ívik, a hímeken ilyenkor jól láthatók a nászkiütések. Az ívó rajok a sekély, dús növényzetű parti részeket keresik fel. Sárgás, kb. 1,5 mm átmérőjű ikrái (az azovi dévérnél max. 338 000) vízinövényeken tapadnak meg. A kelési idő 3-12 nap, 3-4 évesen ivarérettek. Tápláléka: apró talajállatok.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Hívóhangok a tenger mélyéről

Általában a legtöbb vízi ragadozó a hallása alapján keresi meg a védtelen áldozatát. Hiszen a …

Hozzászólás