LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az Ideiglenes Kormány – mint az antant tagja – folytatni kívánta a háborút, ám 1917 júniusában indított offenzívája a súlyos véráldozatok ellenére összeomlott. Ez óriási felháborodást váltott ki az országban. Július elején százezrek tüntettek Petrográdon az Ideiglenes Kormány ellen. Egyre népszerűbbek lettek a bolsevikok jelszavai, melyek a háború azonnali befejezését, az Ideiglenes Kormány lemondását és a hatalomnak a szovjetek kezébe adását követelték. Ekkor a bolsevik pártot törvényen kívül helyezték.
Augusztusban Kornyilov, egy monarchista tábornok, Petrográd ellen vonult, hogy „helyreállítsa a rendet”. Kornyilovval szemben a demokrácia
valamennyi pártjának összefogására volt szükség. Kerenszkij, az Ideiglenes Kormány feje, a bolsevikokat is felkérte a monarchista puccs elhárítására. E célból az Ideiglenes Kormány hozzájárult a petrográdi munkások felfegyverzéséhez. Létrejött a Vörös Gárda, amelyben a bolsevikok vezető szerephez jutottak.
A politikai erők polarizálódása feltartóztathatatlanul haladt előre. A középrétegek, a polgári liberalizmus erői gyengék voltak. Csak a jobb- és a baloldali radikalizmus mögött álltak mozgósítható tömegek (munkások, katonák, parasztok, munkanélküli szegények, lesüllyedt értelmiségiek, lumpen elemek), akiknek már valóban nem volt mit veszteniük. A forradalmi népmozgalmakkal szemben csak a monarchista katonatiszti diktatúra erői képeztek reális alternatívát.
„Oroszok! Nagy hazánk haldoklik! Közel a vég! Akinek mellében orosz szív dobog, aki hisz Istenben, az egyházban, imádkozzék a legnagyobb csodáért, szülőhazánk megmentéséért. Én, Kornyilov tábornok, kozák paraszt fia… személy szerint semmi másra nem vágyom, mint a nagy Oroszország megmentésére… Képtelen vagyok arra, hogy Oroszországot átengedjem ősellenségének, a németeknek.”
(Részlet Komyilov tábornoknak a lakossághoz intézett felhívásából.)
