Kezdőlap / Társadalom / Vallás / A keresztelés szertartása

A keresztelés szertartása

Az oltáriszentséggel való egyesülés a múlt misztériumiskoláinak egyik legszebb rítusában gyökerezik, ami napjainkban egyre inkább a véleménykülönbségek forrásává válik. A régi misztériumok tanulmányozása egyértelműen megmutatja, hogy a kenyér és a bor fontos szerepet játszott a beavatási szertartásokban. A hagyományok a bort vagy a vért említik, és mind a két szóval a spirituális életre utalnak, a kenyér vagy a hús pedig mindig a halandó, földi életre vonatkozik. E két szimbólum együttesen az ember magasrendű és alacsonyrendű természetét jelképezi. De ezek a jelképek arra is utalnak, hogy a testnek, amely az ember alacsonyabb rendű lényét szimbolizálja, tisztának kell lennie, mielőtt magába fogadhatná a Szellem borát vagy vérét. Minden enciklopédiában megbizonyosodhatunk arról, hogy ezek a régi misztériumok tényei közé tartoztak.
A keresztelés szertartását is a régi misztériumokból vette át a keresztény vallás. Ez egykor a megtisztulás szükségességének a külső és látható formája volt, amelyen a jelöltnek a beavatás előtt keresztül kellett mennie. Minden kultusz ismerte ezeket a beavatás előtti, rituális mosdásokat. A kereszténységben ez azt jelképezi, hogy az egyház befogadta a megkereszteltet, ami voltaképpen az Istennel való kapcsolatot szimbolizálja, tehát a Szellem adománya. A régi rítusok szerint a keresztség kétféleképpen mehetett végbe: vagy víz, vagy tűz által, összhangban az úrvacsora kétféle formájával.
A Biblia mind a zsidó vallás, mind a kereszténység számára azoknak a szent írásoknak a gyűjteménye, amelyek az isteni kinyilatkoztatások dokumentumai, és kötelező érvényűek. A keresztény Biblia a zsidó vallás héber nyelvű Bibliájából és a görög nyelven írt Újtestamentumból áll.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A kereszténység hat alaptanítása

A kereszténység hat alaptanítása felsorolásszerűen, de a téma kibontása nélkül található meg a Bibliában. a …

Hozzászólás