LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A mandinka népcsoport Nyugat-Afrikában él, Szenegál, Gambia, Guinea-Bissau és Guinea-Conakry területén, illetve Burkina Faso-ban, Malin és Elefántcsontparton. Nyugat-Afrika egyik legnagyobb népcsoportja körülbelül 11 millió fővel. Malinke vagy mandinko néven is emlegetik őket. Kultúrájuk hagyományokban, zenében, rítusokban gazdag. Legtöbben földművelők, mogyorót, rizst, kölest, kukoricát, édesburgonyát termesztenek és kecskét tartanak. Mivel elsősorban önellátásra termelnek, elég kevés hasznuk van terményeikből. Ezért sok férfi kiegészítő munkát vállal kisebb üzletekben, és átlagos bevételük még így is igen alacsony. A legidősebb férfi a család feje, az esküvőket mindennapi módon szervezik meg. Nemzetségi csoportok szerint rendeződnek falvaik, kis sárkunyhókban élnek, amelyeket zsúppal vagy bádoggal fednek be.
A XIX.században ismerkedtek meg a mandinkák az iszlámmal. Ma is gyakorolják az akkor új vallást, de régi vallásuk sok elemét is továbbvitték és beépítették.
A mandinkák igen gazdag szájhagyományt őriznek, amelyet énekeseik közvetítenek. Ez az énekes szájhagyomány-átadás vált a mandinkák megkülönböztető jegyévé. A történeti énekeket előadó jali-k vagy griot-ok az éneklés és a zenélés mesterei. Régóta ismertek dobolási hagyományukról és sajátos kora nevű hangszerükről. A kora egy huszonegy húros pengetős hangszer, amelyet tökhéjból készítenek és marhabőrrel vonnak be. Húrként horgászdamil szolgál, és a groitos éneklésének kísérőjeként vagy egymagában játszanak rajta.
