Kezdőlap / Tudomány / A szabadesés

A szabadesés

A legtöbb esetben a tudós csak utánozza a természetet kísérleti eszközeivel, hogy a hibaforrásokat kiküszöbölhesse, illetve pontosabb megfigyeléseket tehessen. Ily módon könnyebben meghatározhatja, illetve módosíthatja a kísérlet feltételeit, és a kísérletet meg is ismételheti. Általában ezt gyakran meg is teszi, hogy a zavaró mellékhatásokat és hibaforrásokat egyre inkább kizárhassa, s ezáltal a lehetőségekhez képest pontosabb eredményhez jusson. Azt a tényt, hogy ez csak egy bizonyos mértékig lehetséges, Galilei is hamar felismerte; tudta például, hogy a levegő mint közeg, kísérleteiben zavarta a szabadesést.
Ha a kísérleti eredmények és a hipotézisek kétségbevonhatatlanul megegyeznek, akkor megállapíthatjuk, hogy egy szabályt vagy természeti törvényt találtunk. Ha előzőleg nem rendelkeztünk hipotézissel, akkor a mérési értékek kedvező esetben megmutatják a keresett összefüggést. Abban az esetben, amikor az eredmények felhasználhatatlanok, akkor ismételt átgondolás, változtatás és újrakezdés szükséges.
Mindezeket elsőként Galilei ismerte fel, és a kutatásnak ezzel a módszerével megalapozta a tudományos fizikát, amelyhez Roger Bacon a kísérleti tudomány fogalmát már korábban megalkotta.
Galilei legismertebb felfedezései közé sorolható a szabadesés törvényeinek felismerése, és ezzel megdöntötte Arisztotelésznek az esésre vonatkozó nézeteit (amelyek szerint a nehezebb testek gyorsabban esnek, mint a könnyebbek). Galilei közvetlen ellenvetése : ha Arisztotelésznek igaza lenne, akkor a 2m tömegű testek kétszer olyan gyorsan esnének, mint a feleakkora, m tömegűek. Ha két ugyanakkora súlyú követ egyenként ejtek le, akkor azok biztosan egyenlő gyorsan esnek. Ha a kettőt összekötöm, akkor egyetlen kettőzött tömegű követ alkotnak. Ennek a kétszeres tömeggel rendelkező kőnek kétszer olyan gyorsan kellene esnie. Galilei ezzel a gondolatkísérlettel arra a meggyőződésre jutott : a köveknek egyforma gyorsan kell esniük, függetlenül attól, hogy mekkora a tömegük. Ha azonban két különböző anyagból készült testet figyelünk, akkor ezeknek különböző sebességgel kell esniük – gondolta tévesen Galilei. A mozgásokról (De motu) című könyvében írja, hogy az ólom gyorsabban esik, mint a fa, s ezt többször ellenőrizte.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

A kullancsról

A kullancsnak szerte a világon közel 800 faját ismerjük. Kis hazánkban eddig 42 féle fordult …

Hozzászólás