LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Ausztria (területe 83858 km², fővárosa: Bécs), a Közép-Európában fekvő ország területének több mint kétharmadát a Keleti-Alpok láncai szövik át. A Dunától északra a Cseh-masszívumhoz tartozó Osztrák-gránitfennsík 300-600 méter magas felszíne húzódik. Keleten nagy, folyók által feltöltött medencék találhatók.
Ausztria területét i. sz. 15-ben a rómaiak foglalták el, és az 5. századig uralták, amikor a völgyben szláv törzsek telepedtek le, illetve a Keleti-Alpok vidékét germán törzsek szállták meg. Az ezredfordulón előbb Ostmark, majd Österriech néven a Német-Római Birodalom része, illetve a Habsburgok hatalomra jutása után annak központja lett. A soknemzetiségű ország azonban 1918-ban, az I. világháború után felbomlott, és létrejött a mai Ausztria.
A politikailag semleges ország ásványkincsekben gazdag. Nagy múltú a kősóbányászata., jelentős a magnezit-, ólom-, cink-, és rézérc kitermelése. A villamos energia 70%-át vízerőművek szolgáltatják, szénhidrogénből és szénből behozatalra szorul. A gazdaságot a nehézipar túlsúlya jellemzi, de jelentős a fa- és papíripar. Fejlett, 90%-ban önellátó mezőgazdasága a lakosság kis részét foglalkoztatja. A magasabb régiókban a havasi pásztorkodás és erdőgazdálkodás (az ország kb. 40%-a erdő) jellemző, a völgyekben és medencékben szántóföldi növénytermesztés, szőlőtermesztés és állattenyésztés folyik Világelsők között van az idegenforgalmi bevételeit tekintve. A fő vonzerőt a síparadicsomok, a gyógyüdülőhelyek, túraközpontok és műemlékvárosok jelentik miden évszakban.
