LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Belgium (területe 30.518 km², fővárosa: Brüsszel) a két földrajzi nagytáj, a Holland-Német-Lengyel-síkvidék és a Közép-európai-rögvidék határán fekvő ország. Felszíne az Északi-tengertől délkeleti irányban lépcsőzetesen emelkedik, a Brabanti-dombságon keresztül az Ardennek tetőszintjéig.
Az ország mai területe az 5-9. században a frank állam része, majd a 15. századig a Német-Római Birodalom hatalmi harcainak színtere volt. A spanyolok 1555-től 1714-ig uralták, majd azt követően 1794-ig a Habsburgok uralma alatt állt. Franciaország 1794 és 1815 között birtokolta, majd Hollandia része volt 1830-ig, amikor egy népfelkelés felszabadította Belgiumot, és a nagyhatalmak is elismerték az ország függetlenségét.
Az ország északi, alföldi táján a holland nyelvű flamandok, délen a franciául beszélő vallonok élnek. Vallóniát hatalmas nehézipari övezet jellemzi, amelyet az Ardennek feketeszén- és vasérckincse hívott életre. Mára a bányák nagyrészt kimerültek, jelentős szén- és vasérc behozatalra szorul. A helyi kohászat válságát éli, bár az egy főre jutó nyersvas- és acéltermelés még mindig a világ élvonalában van. Jelentős a térség színesfémkohászata, fegyver- és gépgyártása, építőanyag-ipara és a Hollandiából behozott földgázra épült vegyipara. A terület mezőgazdaságára az erdőgazdálkodás, valamint a juh- és szarvasmarha-tenyésztés a jellemző. Északon a tenger és a folyók által feltöltött Flandriai-síkság az ország fő mezőgazdasági területe. Az óceáni éghajlat a sokoldalú takarmánytermesztésnek, rét- és legelőgazdálkodásnak, valamint a tejelő szarvasmarha-tenyésztésnek kedvez. Jelentős ipari növényei a len, a cukorrépa, a komló és a sörápra. A len feldolgozás a középkor óta fontos tevékenysége volt a városoknak (brüsszeli csipke). A kétnyelvű város, Brüsszel több nemzetközi vállalat és intézmény, köztük a NATO és az Európai Unió központja.
