Kezdőlap / Társadalom / Történelem / A világválság kialakulása

A világválság kialakulása

A válság rövid időn belül átterjedt Európára is. Az Egyesült Államokból megszűnt a tőkeexport. Sőt, az amerikai bankok felmondták az európai pénzintézeteknek nyújtott hiteleket is. Ez különösen súlyossá tette a német és az osztrák pénzügyi helyzetet. Németországban és Ausztriában 1931-ben központi jelentőségű bankok váltak fizetésképtelenné. Németországban az
ipari termelés az 1929-es szint 58%-ára csökkent, a munkanélküliek száma megközelítette a 6 milliót. A világon mintegy 30 milliónyian maradtak munka nélkül. 1929-35 között a világkereskedelem 65%-kal esett vissza.
A politikusok és a közgazdászok mindenütt a súlyos helyzetből való kivezető utat keresték. Nyilvánvalóvá vált, hogy nincs többé visszatérés a hagyományos liberális gazdaságpolitikához: az önszabályozó piachoz, a szabad kereskedelemhez és a szabad tőkeforgalomhoz.
A válság hatására megváltozott az állam gazdasági szerepe és a hatalom gyakorlásának módszere is: erősödött az állam gazdaságirányító és koordináló tevékenysége. J. M. Keynes angol közgazdász az új állami magatartás megalapozását dolgozta ki növekedési elméletében, amely utóbb az országok széles körében gyakorlattá vált. Lényege a következő: a tőkés gazdálkodás mechanizmusa nem képes szavatolni a foglalkoztatást, ezért az államnak kell beavatkozni, hogy saját eszközeivel teremtse meg azt a pótlólagos keresletet, amely a konjunktúrához kell. Olyan munkaalkalmakat kell teremteni, amelyek megélhetést nyújtanak a dolgozó osztályok számára, ezáltal bővítik a fogyasztóképes keresletet, de nem növelik meg veszedelmesen a piaci árukínálatot. Erre alkalmasak az infrastruktúra beruházásai, a szociális intézmények és a fegyverkezés.
Az állam részvények felvásárlásával, egyes vállalatok, ill. iparágak államosításával közvetlenül is részt vesz a termelésben és a forgalomban. Az állam a költségvetésen keresztül is hatást gyakorol a gazdálkodásra: megrendeléseket ad, valamint a nemzeti jövedelem nagyobb hányadát fordítja improduktív (nem termelő) beruházásokra. Befolyásolni tudja a kormányzat a pénz- és hitelforgalmat, a külkereskedelmet (deviza- és vámpolitika), törvényes eszközökkel ellenőrizheti az árak és bérek alakulását, sőt állami tervek kidolgozásával is beleszólhat a gazdasági folyamatokba.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Temetkezés Pazirikben

Az Altaj-hegység sziklái számtalan, a környéken élő nomád lovas nép sírját rejti. Pazirik városa a …

Leave a Reply