A szél az egyenlőtlenül felmelegedett talajok feletti légáramlás hatására keletkezik. A levegő mozgása lehet függőleges és vízszintes, ez utóbbit nevezzük szélnek. A hideg levegő nehezebb és sűrűbb is, mint a meleg, ezért képes arra, hogy a ritkább és könnyebb levegő helyét elfoglalja, ekkor a meleg levegő felszáll. A szél irányát azzal az égtájjal jelöljük, ahonnan fúj, erősségét a Beaufort-féle tapasztalati skála szerint adják meg, sebességét m/s vagy km/h mértékegységben számítják.
A 8-10 °C-os és 0,5-2,5 m/s sebességű szél kedvező hatású p1. a legelőn tartott felnőtt szarvasmarhákra, edzi azokat, javítja a reakciókészséget, jobb lesz a bőr vérellátása és ipari felhasználhatósága. Nyáron kedvező az erősebb légmozgás, mert ellensúlyozza a hőstressz káros hatását.
A szélnek szerepe van a növények megtermékenyítésében, esetenként kórokozók vagy közvetítő (vektor) állatok távoli helyekre való eljuttatásában. Az állattartó épületekben a behatoló szél következtében huzat jelentkezhet, ilyenkor a levegőmozgás
egyenletes, ezért nem jelent váltakozó ingert a hőszabályzásra, mint a szél, ennélfogva nem indul meg a szabályozás, ezért a huzatnak kitett testfelület lehűl és fokozatosan károsodik.
A szél irányát és erősségét az állattartó létesítmények tervezésekor, telepítésekor figyelembe kell venni. A szél útjában álló építményekre, műtárgyakra, facsoportokra nyomóhatást fejt ki, míg a túloldalon szívóhatás jelentkezik. A fenti szempontok érvényesítése, figyelembevétele szükséges pl. az épületek határolószerkezeteinek hőszigetelésekor és a szellőzés mértékének meghatározásakor.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet