LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A talajban élő szervezetek (baktériumok, gombák, protozoonok, fonálférgek, földigiliszták, rovarok, gerincesek stb.) mennyiségét és minőségét befolyásolja a talaj hőmérséklete, nedvessége, vegyi összetétele, a benne lévő levegő mennyisége.
A talajban a mikroorganizmusok főként a szerves anyagokban gazdagabb felső rétegekben élnek, mélyebbre haladva számuk egyre csökken. Számukra a semleges vagy enyhén lúgos pH- jú talajok a legkedvezőbbek, míg a gombák inkább a savanyú közegben élnek.
A talajlakó élőlényeket, életközösségeket három csoportra lehet felosztani:
a) Termelők. Az ide tartozó élőlények szerves vegyületeket állítanak elő a levegő szén-dioxidjából vagy a víz szénsavából, napenergia segítségével. E szerves vegyületek részben szénhidrátok, részben pedig zsírok és fehérjék.
b) Fogyasztók. A termelők által előállított szerves anyagokat fogyasztó élőlények találhatók itt, beleértve a talaj állatvilágát is.
c) Lebontók. Ezek az élő szervezetek a bonyolult szerves vegyületeket egyszerűbb vegyületekké (sók, savak) bontják le, biztosítva ezzel a talaj termékenységét (mineralizáció), ezeket az ásványi, nem szerves anyagokat a növények felhasználják saját testük felépítésére.
A fenti folyamatok zavartalan lefolyását mindhárom csoport élőlényeinek összefüggő és összehangolt működése biztosítja. A talaj mikrobái biocönózisban élnek egymás mellett. A talajban élő anaerob baktériumok enzimjeik segítségével bontják az oda került állati hullák fehérjéit és zsíranyagait egyszerűbb vegyületekké. Ilyenkor a fehérjék nitrifikálása során először ammónia hasad le, megnő a koncentrációja (ammonifikáció), majd oxidáció révén az ammóniumsókból nitrátok képződnek.
A talaj gombái bontják a növényi részek ligninjét és a korhadó növényi részeket.
