Amazónia

Az aranyban, olajban gazdag esőerdő vidékét közel negyven esztendeje 20-%-ban kiirtották. Tönkretevői gazdag brazil elit rétegből kerülnek ki. Főleg marhatenyésztést és szójatermesztést folytatnak a megritkított területeken, farmer gazdaságokban.

A kormány emberei állandóan leplezik, figyelik az agresszív, illegális esőerdő irtóit, de csak helikopterrel sikerül a hatalmas vidéken garázdálkodókat feltérképezni, akik nagy uszály és vontató hajókkal szállítják el a kivágott fákat. Különösen a drubarut drága fákat tilos kivágni. Mikor tetten érik a fatolvajokat, hosszas papírmunka következik. Általában mind szolgálnak valamilyen igazolással arra nézve, mit keresnek ott. A bürokrácia és a korrupció miatt kevesen nyerik el méltó büntetésüket.

Az afrikai zebumarha tenyésztők egy részét képezik az esőerdő tönkretevőinek az Amazonastól délre. A hatalmas füves terület alkalmas állattartásra. Egy rancson kb. négyezer marha található. Jelentős export tevékenységet folytatnak még Libiába is.
Évente összeterelik a marhákat, a borjúkat évszám szerint megjelölik, kiválasztják azokat is, melyek a vágóhídra mennek.
Cowboyoknak nevezik a marhapásztorokat. Itt is divat a rodeo, de élő bikán próbálkoznak szórakozásból.

Több indián törzs tiltakozik a folyóra tervezett gátak miatt, melyek erőművek építéséhez lennének szükségesek.
Közülük való egy rezervátumban élő indián törzs, a kayakok, mint a természettel élő népek. Egyre kisebb lett az évek alatt rezervátumuk.
Még az egyik legfontosabb eleségüket, a paradiót is felgyújtották a rancsok gazdái. A törzs férfitagjai faszénnel harci díszeket festenek magukra, úgy mennek tiltakozni is az őserdő megvédése érdekében. Egyik kedvenc eledele a törzsnek az édes burgonya, melyhez például vaddisznó húst szereznek vadászattal.

Emberjogi bizottságok járják Amazónia őserdejét, megszabadítják a „modern” rabszolgaságban sinylődő Brazilia különböző részéről toborzott munkásokat. Napi 16 órát dolgoztatják őket, éheznek, van, amikor megkötözik őket éjszakára. Kecsegtetik őket jó fizetéssel, majd úgy eladósodnak, hogy soha nem tudnak visszatérni szülőhelyükre. Braziliában a rabszolgaságot 1888-ban eltörölték, ennek ellenére az őserdő fái között ma is fellelhető. A felkutatott, megmentett munkásokat városokban helyezik el, segítik őket hazajutni.

Az esőerdők adják az oxigén jelentős mennyiségét, kötelessége a világnak megvédeni a jelen, s jövő számára.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Rózsatövisből zene?

Igen, lehetséges! Régen a digitális cd. lejátszók előtt létezett egy analóg, ismertebb nevén bakelit lemezjátszó. …

Hozzászólás