A rákbetegség egy szabályozatlan sejtszaporulat, ami keletkezhet invázióval és áttétképzéssel is. Ezt a növekedést olyan DNS-hibák, genetikai mutációk okozzák, melyek a sejtciklus szabályozásában vesznek részt.
Általában több ilyen sejtszaporulatra van szükség a daganat kialakulásához. Egyeseket fizikai hatások okoznak, mások öröklődnek vagy éppen spontán jelennek meg. Genetikai és környezeti hatások együttesen vezethetnek az eltorzult növekedési szabályozáshoz. A daganat számos tünetet okozhat, amely attól függ, hogy a daganat a szervezetben hol helyezkedik el, milyen a terjedelme és van-e áttétképzés. Lehet akár fájdalommentes is. A diagnózishoz felállításához szükség van szövettani vizsgálatára, a laboratóriumi eredményekre is. A patológus a mintát biopsziával vagy műtét során veszi le. A diagnózis felállítása után a daganatos betegségeket általában kemoterápiával, sugárkezeléssel vagy műtéti beavatkozással kezelik. Az orvostudománynak a rákos daganatokkal foglalkozó ágát onkológiának nevezzük.
Kezelések nélkül a rák gyakran a beteg halálához vezet. A rák igazából a modern kor, a 20. század betegsége, a világ egyik vezető haláloka. A legtöbb rák kezelhető, sok közülük teljesen gyógyítható, feltéve, ha a felismerése és a kezelése időben megkezdődik. A rák olyan tényezők eredménye, mint pl. a dohányzás, az alkoholizmus vagy egyes vírusfajták.
Ráktípusok:
Az egyes rák típusokat besorolhatjuk aszerint, hogy honnan erednek, milyen sejtcsoportból származnak és hol helyezkednek el.
„Benignus” (jóindulatú) tumorok: mirigyes szerkezetű vagy mirigyes eredetű
papilloma: hámfedte terület ujjszerű kiemelkedése
polyp: nyálkahártya terület makroszkóposan is látható szövetszaporulata
cystadenoma: üreges szerkezetű szövetproliferáció.
A rosszindulatú daganatokat általában úgy nevezik el, hogy az érintett testrész latin vagy görög neve után csatolják a fenti kategóriák egyikét. Például, a rosszindulatú májdaganat elnevezése hepatokarcinóma; a zsírsejtek rosszindulatú daganata pedig liposzarkóma.
A jóindulatú daganatok az „oma” toldalékkal kerülnek elnevezésre. Például az anyaméh jóindulatú daganata a leiomyoma.
A sejtosztódás vagy sejtburjánzás egy fiziológiai folyamat, amely szinte minden szövetben és rengeteg káros tényező hatására beindulhat.