LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Bár a kövérség a leggyakoribb evési probléma, az ellenkezője is ismert az anorexia nervosa, illetve a bulimia nervosa formájában. Mindkét betegség azt a kóros vágyat tartalmazza, hogy a személy ne hízzon. Az anorexiát szélsőséges mértékű, önszándékú fogyás jellemzi. Ez a diagnózis azokra érvényes, akik legalább 15 százalékkal könnyebbek, mint a legkisebb normális súlyuk. Szélsőséges esetekben az anorexiások rendes súlyuk több mint 50 százalékát is elvesztik. A nőknél az anorexia diagnózisának velejárója a menstruáció elmaradása is. A súlyvesztésnek számos veszélyes mellékhatása lehet, így például a kóros soványság, a fertőzésekre való fogékonyság és az alultápláltság más tünetei. Ezek a mellékhatások extrém esetekben még halálhoz is vezethetnek.
Az anorexia hússzor nagyobb valószínűséggel jelentkezik nőknél, mint férfiaknál, legjellemzőbben a tizenévestől a negyvenéves korig. A legtöbb anorexiás fehér és felső közép- vagy felső osztálybeli. A tipikus beteg szinte teljesen az élelmekre összpontosít, és kényszeresen kiszámolja minden elfogyasztott élelmiszer kalóriáját. Ez néha már rögeszmés is lehet, mint amikor egy anorexiás megjegyezte orvosának, hogy „nem nyalom meg a bélyeget, mert az ember sohasem tudhatja, mennyi kalória van benne” (Bruch, 1973). Az étkezéssel és fogyással kapcsolatos rögeszmék sok esetben kényszeres tornázást eredményeznek, akár napi több órás erős edzéseket is.
A nagy súlyvesztés és annak következményei ellenére az anorexiások tagadják, hogy bármi problémájuk lenne, és elutasítják még a hízás gondolatát is. Sőt, legtöbbször úgy vélik, túl kövérek. Ez arra utal, hogy az anorexiásoknak torzult a testképük, és jóval kövérebbnek látják magukat, mint amilyenek valójában.
