A Valles Marineris a legnagyobb alakzat a Marson, amelyet tektonikai erők hoztak létre. Ez a szurdokvölgyeknek olyan rendszere, amely több mint 4000 km-en keresztül húzódik, helyenként akár 700 km széles, és átlagosan 8 km mély. Hozzá képest Amerikában az arizonai Grand Canyon eltörpül: annak hossza csak tizedannyi, mélysége pedig csak …

A Mars felszíni alakzatait meteor becsapódások, a szél, vulkanikus és vetődési folyamatok alakították ki és formálták. Tudósok úgy vélik, hogy a Mars felszínén és alatta valamikor víz folyt, mely alakzatokat, pl. völgyeket és kifolyási csatornákat vájt ki a felszínen. A kráterek mintegy 3.9 milliárd évvel ezelőtt, egy intenzív meteorbombázási időszakban …

A Mars a négy kőzetbolygó közül a legtávolabbi. Rozsdás vöröses színe miatt „vörös bolygónak” is szokták nevezni, de nevét a rómaiak hadistene után kapta. Változatos földi alakzatai között találunk mély szurdokvölgyeket, de itt vannak a Naprendszer legmagasabb vulkánjai is. A Marsnak igen ritka légköre van, amelynek átlagos légnyomása a felszínen …

Noha a Hold tömege a Földének csak 1.2%-át teszi ki, a Hold a Naprendszer holdjai közül az ötödik legnagyobb. Teliholdkor egünkön a legfényesebb objektum a Nap után, és gravitációjának erős hatása van a bolygónkra. Azonban a Hold túl kicsi ahhoz, hogy vonzásával jelentősebb légkört tartson meg maga körül, és mivel …

A Vénusz a Naptól számított második bolygó, és a Föld Nap felőli szomszédja. A két bolygónak jóformán azonos a tömege és összetétele, mégis két nagyon különböző világ. A Vénuszt folyamatosan sűrű felhőtakaró borítja. Alatta félhomályban lévő, élettelen, bármelyik bolygónál melegebb, száraz világ terül el, perzselő felszínnel. Radarral áthatolva a felhőkön …

A Merkúr 4880 kilométeres átmérőjével a Naprendszer legkisebb bolygója, a Naphoz legközelebbi, és vasban leggazdagabb bolygó. Felszínén igen kellemetlenek a körülmények. Nincs holdja, és nemigen van védelmező légköre. Hőmérséklete napközben pokolian forró 430 Celsius fokig emelkedik, majd éjjel dermesztő, -180 Celsius fokra zuhan. Egyetlen másik bolygón sem találunk ilyen nagy …

Nem a Nap az egyetlen csillag, amelyet bolygórendszer vesz körül. Eddig 150 csillagot találtak, melyek körül bolygórendszereket találtak, és számuk évről évre nő. Naprendszeren kívüli bolygókat, vagy idegen szóval exobolygókat a legkülönbözőbb típusú és korú csillagok körül találtak, ami arra utal, hogy a bolygókeletkezés erőteljes folyamat. Az első, Naprendszeren kívüli …

Egy csillag nem élhet örökké, egyszer elfogy annak is üzemanyaga, a hidrogén. Ez idő alatt különböző szakaszokon megy át attól függően, hogy mekkora a tömege. A törpecsillagok csendben hunynak ki, de több milliárd, akár százmilliárd évig is világítanak. A viszonylag kis tömegű, közepes csillagok miután elfogyasztották a fűtőanyagot, felfújjak külső …

A hétköznapi ember számára tudatosult, hogy nem minden él örökké. Ugyanez érvényes a világűrben is. Egyszer a csillagok is eltűnnek majd az égboltról, vagy épp újak születnek. Egyik csillag halála több tucat csillag születését indítja be egy távoli, sötét porfelhőben. Ugyanis a csillagok pórfelhőkből jönnek létre, alapvetően hidrogénből. De nem …

Már az ókorban is nagy tisztelet övezte azt az égitestet, ami fényt, hőt, és életet ad számunkra. Nem tudták, hogy miért is történik mindez. De manapság már ismert a tény, hogyan is működik a legközelebbi csillagunk. Mivel másodpercenként annyi energiát bocsájt ki, hogy az egész Föld energiaellátását fedezné 4 hónapig, …