Kezdőlap / Tudomány / A Merkúr

A Merkúr

A Merkúr 4880 kilométeres átmérőjével a Naprendszer legkisebb bolygója, a Naphoz legközelebbi, és vasban leggazdagabb bolygó. Felszínén igen kellemetlenek a körülmények. Nincs holdja, és nemigen van védelmező légköre. Hőmérséklete napközben pokolian forró 430 Celsius fokig emelkedik, majd éjjel dermesztő, -180 Celsius fokra zuhan. Egyetlen másik bolygón sem találunk ilyen nagy mértékű hőmérséklet-ingadozást. A meteorbombázások által sérült felszíne sötét és poros. A Plútót nem számítva a Merkúr pályája a legelliptikusabb. Perihéliumban csak 46 millió km-re van a Naptól, de aphéliumban 69.8 millió km távolságra van tőle. A Merkúr egyenlítőjének síkja egybeesik saját pályasíkjával. Ez azt jelenti, hogy a bolygón nem léteznek évszakok, és a pólushoz közeli krátereket soha sem éri napfény, ezért állandóan hidegek. A Merkúr szerkezete nagyon különös tulajdonságokat mutat. A sűrűsége arra utal, hogy vasban gazdag. Ez a vas 4 milliárd évvel ezelőtt lesüllyedt a bolygó középpontjába, ahol egy hatalmas, 3600 km átmérőjű maggá alakult. Lehet, hogy a mag külső részének egy vékony rétege még ma is olvadt állapotban van. A sziklás köpeny mint egy 550 km vastag, és a bolygó külső 25%-ának legnagyobb részét teszi ki. Ez a külső köpeny lassanként lehűlt, és az utóbbi milliárd évben abbamaradtak a vulkánkitörések és lávaömlések is, a bolygó tektonikailag inaktívvá vált. A köpeny és a vékony kéreg főleg szilikátos anartozitból áll, ugyanúgy, mint a holdbeli, öreg felföldek, de itt nem találunk vas-oxidokat. Eltérően más bolygóktól, itt úgy tűnik, az összes vas a magba került, ami olyan mágneses erőt eredményez, amely a földi mágneses erőtérnek kb. 1%-át teszi ki.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A kullancsról

A kullancsnak szerte a világon közel 800 faját ismerjük. Kis hazánkban eddig 42 féle fordult …

Hozzászólás