A Naptól számított 6 és 12 milliárd km között terül el a Kuiper-öv, amely egy üstökös szerű testekből álló, lapos korong. Bár ennek létezését már 1943-ban felfedezte Kenneth Edgeworth ír csillagász, és 1951-ben Gerard Kuiper, létét csak 1990-es években erősítették meg, amikor felfedezték az 1992 QB1-nek nevezett objektumot. 2002-ig több …

A Nap látható felszíne a fotoszféra. Ez a mintegy 100 km vastag plazmaréteg (ionizált gáz) szemcsézettnek vagy buborékosnak látszik. A szemcsék, amik csaknem 1000 km átmérőjűek, a könvekciós cellák felső rétegét képezik. Ezek szállítják felfelé a forró plazmát a Nap belsejéből. A fotoszféra másik jellegzetes jelenségei a napfoltok, amelyek hűvösebb …

Jó néhány műkedvelő csillagász élvezettel rajzolja le azt, amit a távcsövön át lát, de az égbolt hiteles megörökítésének módja a fényképezés. A csillagászati fényképezéshez a legsokoldalúbban használható kamera az egyaknás tükörreflexes fényképezőgép. Ehhez legfőképpen azt várjuk el a kamerától, hogy zárszerkezetét nyitva lehessen tartani, és a film olyan hosszú ideig …

A távcsövek a legalapvetőbb csillagászati eszközök: olyan mesterséges szemek, amelyek sokkal több fényt fognak fel, és gyűjtenek össze, mint az emberi szem, így halvány égitestek is láthatóvá válnak. Formájuk változatos: bár a legegyszerűbbek nem sokat fejlődtek 4 évszázad óta, ahogy akkor használták őket, ám a legkorszerűbb amatőr eszközök olyan nagy …

Nincs szükség optikai műszerekre ahhoz, hogy jártasságra tegyünk szert a csillagászat birodalmában – őseink is ezt tették ilyen eszközök nélkül több ezer éven át. Akinek napjainkban van egy kis előképzettsége és van néhány alapvető eszköze, már szabad szemmel is élvezheti a csillagképeket, vizsgálhatja a legfényesebb mélyég-objektumokat, valamint nyomon követheti a …

Az égi objektumok a teljes elektromágneses tartományban sugározhatnak, a rádióhullámoktól kezdve a látható fényen át a gamma-sugarakig. Bonyolult objektumok – például galaxisok és szupernóva maradványok – csaknem minden hullámhosszon sugároznak. A hideg objektumok inkább kisebb energiájú fotonokat bocsátanak ki, ennél fogva csak hosszabb hullámhosszokon láthatók. A színkép (spektrum) gamma-sugarakhoz eső …

A Neptunusznak csak egyetlen nagyobb holdja van, a Triton. Valamennyi többi holdja kicsi, és azok belső, vagy külső holdak, aszerint, hogy közelebb vannak a Neptunuszhoz mint a Triton, vagy pedig távolabb. A Neptunusz holdjai közül a Triton volt az első, amelyet pont 17 nappal a bolygó felfedezésének bejelentése után fedezték …

A Neptunusz zavarba ejtő hely. A Naptól ilyen távoli bolygó esetében meglepő a légkörének dinamikája. Ott ugyanis hatalmas viharok jelennek meg, és igen nagy sebességű szelek fordulnak elő. A Naptól kapott hőmennyiség nem elegendő ilyen időjárás fenntartására. A légkör melegítése alulról történhet, a Neptunusz belső hőforrásából, amely egyúttal a nagy …

A Neptunusz a négy óriási gázbolygó közül a legkisebb és leghidegebb, valamint legtávolabbi a Naptól. 1846-ban fedezték fel, és nemrég egy űrszonda, a Voyager-2 kezdte el vizsgálni ezt a távoli világot. Amikor a szonda 1989-ben elrepült mellette, egyúttal elkészítette az első közelképet a Neptunuszról, felfedte, hogy ez a legszelesebb bolygó …

Az Uránusztól 12 400 km-re kezdődve 25 600 km-ig terjed ki a 11 gyűrű. A gyűrűk oly messze vannak egymástól és olyan keskenyek, hogy a rendszerben több a rés, mint a gyűrű. A belső és külső gyűrűkön kívül valamennyien 1-13 km szélesek, és mindegyikük magassága kisebb 15 km-nél. Porrészecskékből és …