A front az ország egész területén végigvonult. Egy német (a Dél) és két szovjet hadseregcsoport (a 2. és a 3. Ukrán Front) erői feszültek egymásnak. A magyar katonák létszáma 1944 szeptemberében meghaladta az 1,2 milliót. Az 1. hadsereg az Északkeleti-Kárpátok védelme után a Felvidéken és Szlovákián át Dél-Németországba szorult; az …

A németek Szálasit és híveit utolsó tartalékként vették számításba. Számukra nem a nyilasvezér személye és programja volt különösen vonzó, hanem az a körülmény, hogy több mint százezer taggal rendelkező, jól szervezett pártot uralt. Nem kevés embert korrumpált a zsidó javak birtoklása, amelyek megtartásának feltétele a német győzelem volt. Sokan váltig …

London április 2-án hadüzenetet helyezett kilátásba. Gróf Teleki Pál miniszterelnök másnap hajnalban életművét, a békés revíziót és a „fegyveres semlegességet” összeomlani látván, a halálba menekült. Április 6-án, a német-bolgár támadás napján a magyar csapatok a határon álltak. Csak 11-én indultak meg, miután előző nap a horvát fasiszta usztasa mozgalom vezetői …

Június 27-én a magyar légierő „megtorlásul” galíciai városokat bombázott, s a hadsereg 28-án átlépte a szovjet határt. A magyar gyorshadtest a német Dél-hadseregcsoporttal október végére a Donyecig nyomult előre, s magyar megszálló alakulatok települtek Ukrajna területén, Molotov szovjet külügyi népbiztos hiába közölte június 23-án a moszkvai magyar követtel, hogy kormányának …

A második világháború alatt a fegyveres erőkben szolgálók és a civil lakosság között – az amerikai kontinenstől eltekintve – a különbség lényegében megszűnt. A polgári népességből a légiháborún és az áthaladó hadműveleteken kívül sokmillió áldozatot szedett a tömeges megtorlás, amit ellenállás, „engedetlenség és hűtlenség” esetén alkalmaztak a megszállók. Míg az …

A nők olyan munkákat is elvégeztek, amelyek addig kifejezetten férfiszakmáknak számítottak. Újdonságot jelentett a házasságban élő nők munkavállalása, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. Az Egyesült Államokban a legjelentékenyebb beavatkozást a hagyományos életmódhoz képest az jelentette, hogy az állami beavatkozás az élet minden területére kiterjedt, a munkavállalástól a táplálkozáson át a …

Az emberek életén, népek, nemzetek sorsán kívül az egész emberiség jövője, a haladás és a humánum pusztulása vagy továbbélése volt a háború tétje. A fasizmus győzelme leszámolást jelentett volna a szabadság, az egyenlőség és a demokrácia eszményei jegyében a nagy francia forradalom óta elért vívmányokkal és kialakult életvitellel. A világméretű …

Bár az egyes országokban különböző uralmi formákat építettek ki, az alapvető cél mindenütt azonos volt, az erőforrások és az emberanyag maximális kizsákmányolása a német hadigazdaság szolgálatában. Ezekből az országokból a szó legszorosabb értelmében mindent kipréseltek, mit sem törődve népeik sorsával. Sok helyen éhínség uralkodott. 1944-ben hétmillió rabszolgamunkás robotolt a Birodalomban. …

A „végső megoldás” megvalósításában részt vett a német államapparátus és a nemzetiszocialista párt. A zsidóság kiirtásának gyakorlati kivitelezése a Hitlernek személyesen elkötelezett fegyveres pártalakulat, az SS feladata volt. Az SS jelszava, „Becsületem a hűség!” – azt jelentette, hogy nincs olyan vezéri parancs, amelynek teljesítését akárcsak fontolóra is vennék; bármit vakon …

„1943 februárjában… 4 krematórium volt üzemben. A krematóriumok három részből álltak: a) égetőkemencék, b) fürdőcsarnokok, c) gázkamrák. A kemencék központjában egy magas kémény emelkedett, körülötte 9 db 4 nyílású kemence épült. Minden nyílásban három normál holttest fért el, ezek kb. másfél óra alatt égtek el. A kemencék kapacitása naponta 2000 …