A Holocaust

Bár az egyes országokban különböző uralmi formákat építettek ki, az alapvető cél mindenütt azonos volt, az erőforrások és az emberanyag maximális kizsákmányolása a német hadigazdaság szolgálatában. Ezekből az országokból a szó legszorosabb értelmében mindent kipréseltek, mit sem törődve népeik sorsával. Sok helyen éhínség uralkodott. 1944-ben hétmillió rabszolgamunkás robotolt a Birodalomban. „Önöknek mint vadászkutyáknak állandóan nyomon kell lenniük, hogy mindent felfedjenek, ahol még akad valami, amire esetleg a német népnek még szüksége van: azt azonnal meg kell ragadni és ide kell hozni.” (Göring) „Ami jó és értékes más népekben számunkra, azt kisajtoljuk belőlük. Ha szükséges, gyermekeiket is elraboljuk és felneveljük. Az, hogy a többi nép jól él vagy éhen döglik, számunkra csak annyiban érdekes, hogy szükségünk van rájuk, mint rabszolgákra, egyébként sorsuk teljesen közömbös.” (Himmler) Az etnikai arányok gyökeres megváltoztatásának igen drasztikus módját is tervbe vették és alkalmazták. Ez vonatkozott a szláv és a cigány népességre, de mindenek felett a zsidóságra.
A „Zsidókérdés végleges megoldása”
„Ha én a német nép színe-virágát küldöm a háború poklába, a legcsekélyebb szánalom nélkül kiontva a drága német vért, jogom van megsemmisíteni egy alsóbbrendű faj embermillióit.” (Hitler)
Hitler az európai zsidóság sorsának „végleges megoldását” („Endlösung”). Holocaust tűzte ki céljául. Ez nem egyszerűen az antiszemitizmus új válfaját jelentette, hanem minden izraelita vallású, vagy zsidónak minősülő személy fizikai megsemmisítését a német birodalom által elfoglalt és ellenőrzött területeken. „Bárki, aki ilyen ítélkezés alapján megszervezi egy nép szervezett lemészárlását, és részt vesz benne, az valami olyasmit követ el, ami alapvetően különbözik a múlt minden bűnétől”. (Karl Jaspers német filozófus).

Ezt mindenképpen olvasd el!

Nemzeti munkaterv

Gömbös Gyula volt az első vezető magyar politikus, aki rádióbeszédben mutatkozott be, majd országjáró körutat …

Leave a Reply