Naponta 3000 emberrel haladt át Kassán a vonat Auschwitz felé. A lezárt ablakú marhavagonokba 70-75 embert zsúfoltak be. A kocsikat leólmozták, s csupán egy szögesdróttal behálózott rés maradt nyitva. A kocsiban mindössze egy vödör ivóvíz és a testi szükségletek elvégzésére egy másik vödör állt rendelkezésre. Először a visszacsatolt területek zsidóságát …
Érdekel a cikk folytatása? »A békeszerződések diktátumjellege
A békeszerződéseket 1947. február 10-én írták alá Párizsban Bulgária, Finnország, Magyarország, Olaszország, Románia meghatalmazottai, valamint a velük háborúban állott államok képviselői. Bulgária elvesztette a háború idején Görögországtól és Jugoszláviától elvett területeket, és negyvenöt millió dollár jóvátétel fizetésére kötelezték. Viszont megtarthatta Dél-Dobrudzsát, amelyet 1940-ben szovjet és angol jóváhagyással foglalt el Romániától. …
Érdekel a cikk folytatása? »A háborús főbűnösök felelősségre vonása
Még javában tartott a háború, amikor 1943 októberében az antifasiszta koalíció nagyhatalmai nyilatkozatban tudatták elhatározásukat: nem hagyják megtorlatlanul a nácik mindinkább ismertté váló, a háborúk történetében példátlan bűneit. 1945 őszén Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió létrehozták a Nemzetközi Katonai Törvényszéket. A bíróság a hitleri állam és haderő …
Érdekel a cikk folytatása? »A Nácik háborús célja: Az „új rend”
Az emberek életén, népek, nemzetek sorsán kívül az egész emberiség jövője, a haladás és a humánum pusztulása vagy továbbélése volt a háború tétje. A fasizmus győzelme leszámolást jelentett volna a szabadság, az egyenlőség és a demokrácia eszményei jegyében a nagy francia forradalom óta elért vívmányokkal és kialakult életvitellel. A világméretű …
Érdekel a cikk folytatása? »A Holocaust
Bár az egyes országokban különböző uralmi formákat építettek ki, az alapvető cél mindenütt azonos volt, az erőforrások és az emberanyag maximális kizsákmányolása a német hadigazdaság szolgálatában. Ezekből az országokból a szó legszorosabb értelmében mindent kipréseltek, mit sem törődve népeik sorsával. Sok helyen éhínség uralkodott. 1944-ben hétmillió rabszolgamunkás robotolt a Birodalomban. …
Érdekel a cikk folytatása? »Megsemmisítő táborok
A „végső megoldás” megvalósításában részt vett a német államapparátus és a nemzetiszocialista párt. A zsidóság kiirtásának gyakorlati kivitelezése a Hitlernek személyesen elkötelezett fegyveres pártalakulat, az SS feladata volt. Az SS jelszava, „Becsületem a hűség!” – azt jelentette, hogy nincs olyan vezéri parancs, amelynek teljesítését akárcsak fontolóra is vennék; bármit vakon …
Érdekel a cikk folytatása? »A Holokauszt adatai
„1943 februárjában… 4 krematórium volt üzemben. A krematóriumok három részből álltak: a) égetőkemencék, b) fürdőcsarnokok, c) gázkamrák. A kemencék központjában egy magas kémény emelkedett, körülötte 9 db 4 nyílású kemence épült. Minden nyílásban három normál holttest fért el, ezek kb. másfél óra alatt égtek el. A kemencék kapacitása naponta 2000 …
Érdekel a cikk folytatása? »Partizán mozgalmak
A németek terrorral akarták elfojtani az ellenállást. Általánosan elterjedt a túszok szedésének és kivégzésének gyakorlata. Sűrűn megtörtént, hogy a németek teljesen elpusztították lakosaikkal együtt azokat a helységeket, amelyek, akár ártatlanul is, az ellenállás támogatásának gyanújába keveredtek. Ez történt a csehszlovákiai Lidicével, az olaszországi Boves-szel, a franciaországi Oradour-ral és szovjet falvak …
Érdekel a cikk folytatása? »A Szovjetunió külpolitikája az 1930-as években
Bár a Szovjetunió is a versailles-i békerendszer nagy vesztesei közé tartozott, az 1930-as évek közepén az adott területi viszonyok, a status quo elfogadását részesítette előnyben a változtatásra törekvő náci erőszakkal szemben. A„megbékéltetési politika” alternatívájának a kollektív biztonsági rendszer tűnt, amely minden résztvevő államnak – nagyságától függetlenül, – kölcsönös védelmi, segítségnyújtási …
Érdekel a cikk folytatása? »Csehszlovákia bekebelezése
Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt, amelynek Németországgal batáros területén, a Szudéta-vidéken több mint hárommillió német élt. 1937 májusától, amikor Neville Chamberlain átvette az angol miniszterelnöki Qsztséget, a brit kormány az ún. „megbékéltetési politikát” követte, amely a német igények kielégítése révén vélte megőrizni a békét. A csehszlovák kérdés rendezésére 1938 szeptemberében …
Érdekel a cikk folytatása? »