Kezdőlap / Társadalom / Történelem / Az ellenforradalmi hatalom ideológiája

Az ellenforradalmi hatalom ideológiája

A hatalom bázisát képező társadalmi osztályok igen különböző elképzelésekkel léptek fel. Nem volt filozófiai szinten kidolgozott egységes ideológiájuk, de annak egyes alapelemei, a forradalomellenesség, a nacionalizmus és az antiszemitizmus majd minden csoport elképzeléseiben jelen voltak. A középpontban a keresztény-nemzeti Magyarország eszméje állott. Az új politikusgárdába tartozott az ellenforradalom Szegedről indult befolyásos csoportja. Tagjai egyetértettek ugyan a régi osztályuralom visszaállításával, de nem egészen úgy, ahogyan az 1918-19-es forradalmak előtt létezett. Nagyobb szerepet követeltek a “történelmi középosztálynak” mind a politikai, mind a gazdasági életben. Nemzeti újjászületést, új korszak kezdetét hirdették, “magyar forradalmat” a vörös forradalom után. Céljaikat a “szegedi gondolat”-ban foglalták össze. A zsidó nagytőke gazdasági pozícióinak megszerzésére törekedtek, ún. “őrségváltást” akartak. Területi revíziót követeltek, sőt ez kiegészült a magyarság felsőbbrendűségét és Duna völgyi vezető szerepét hirdető nézetekkel. A szegedi gondolat egységes, rendszeres megfogalmazást azonban sohasem nyert.
A “keresztény-nemzeti” eszme térhódításának a magyar polgári fejlődésben gyökerező okai voltak. Társadalmi talaját a háborús összeomlást és a forradalmak bukását kísérő tömegnyomor, az addig szilárdnak hitt egzisztenciák megrendülése jelentette. A létbizonytalanság főként a középosztályra és a kispolgárságra volt sokkhatással, de a társadalmi feszültségek az egész rendszert áthatották. Az antiszemitizmus terjesztői számoltak a nagy és a középburzsoázia jelentős részének zsidó származásával, látványosan összekapcsolták a szocializmus-ellenességet az antikapitalista szociális demagógiával.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Járványemlék Pest-Budán

A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város …

Hozzászólás