LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az első pesti irodalmi szalon –Beleznayné háza- eszméje talán Schedius Lajos irodalmi társaságában fogalmazódott meg. A Schedius-ház vacsoráin az oldott, és barátságos beszélgetés a tudomány, az irodalom, és a politika dolgairól németül, vagy latinul folyt. Kármán József biztosan állította, hogy az irodalom fényes otthonra találna a gazdag özvegy tábornok né, Beleznayné báró Podmanczky Anna házában. Így Kármán óhajára nyíltak meg a Beleznay-ház termei az arisztokrácia tagjai előtt. Pesten hamarosan a megözvegyült generálisné háza lesz a leghíresebb, és legdivatosabb. Majd húsz év távlatából is visszaragyog a Beleznay-ház fogadótermeinek gyertyaözöne, amire még Kazinczy is örömmel emlékszik vissza. A dúsgazdag asszony saját családjából a zene és irodalom szeretetét bizonyos németes ízű műveltség köntösével hozta magával. Kármán messzelátó terveinek megvalósulásához Beleznayné adott hajlékot. A magyar színészet és költészet ügye mellé álltak, az egyik báró a magyarok eredetének kiderítésén fáradozott. Megfordultak ebben a házban érdekes vendégek is, mint gróf Néró, Fekete János, aki Voltaire-rel levelezett, Koppi (tudós), és Berzeviczy Gergely is, emellett más bárók és grófok. Bizonyára megfordult itt Batsányi, Széchényi Ferenc, és Hajnóczy József is. Itt voltak a titkos szabadkőműves páholyok tagjai, a vörös amerikánusok, a birodalomhoz hűek, és a franciabarátok. Konzervatívak, és forradalom hívei. Ide járt Schedius, aki 1792-ben lett az egyetem tanára, egy évvel később pedig tudományigazgató. Meglátása szerint magyarosítás helyett a különböző kultúrák egymás mellett élésének biztosítására kell törekedni. Más állásponton van viszont az egyetem matematikatanára, a szegedi származású piarista pap, a közkedvelt Dugonics András, aki a magyar nyelv kizárólagos használatáért indult harcba. Maga köré gyűjtötte az ifjakat, és Cziráky gróf vezetésével kis társaságot szervezett. Dugonics ekkor már híres regényén, az Etelkán dolgozott.
