Kezdőlap / Tudomány / Az inkák rejtélyes kőtömbjei

Az inkák rejtélyes kőtömbjei

A dél-Perui Cuczo ősi városát porba döntötte egy hatalmas földrengés 1950-ben. Ám a habarcs nélküli kőalapzat, amelyre az egész város épült, meg sem mozdult. Ősrégi templomok és paloták alapjai voltak ezek, amelyeket még az inkák építettek (ők voltak Peru urai még a spanyol hódítás előtt). Az inka faragómesterek zseniálisan építették fel ezeket a falakat. A súlyos kőtömbök habarcs és egyéb kötőanyag nélkül, hajszálpontosan illeszkednek egymáshoz, és olyan biztosan megálltak és annyira rugalmasak voltak, hogy kibírták a földrengéseket anélkül, hogy megrongálódtak volna. Mindössze néhány illeszték mozdult el a kissé. A köveket, amelyek között van 100 tonnás is, fémszerszámok nélkül alakították ki, mégis olyan szorosan „ülnek” egymás mellett, hogy egy kés pengéjét sem lehet közéjük csúsztatni. Minden egyes darab tökéletesen illeszkedik a szomszédos kőhöz.
A mai napig homály fedi, hogyan tudták az inkák a hatalmas kőtömböket az épületekhez szállítani, gyakran több km-es távolságra. Van olyan kőtömb, amelyen látszik, hogy sokat vonszolták,, ám rettentő sok emberre volt szükség ahhoz,hogy fel tudják húzni őket a keskeny rámpákon, amelyből itt –ott maradt néhány. Kiszámították, hogy egy 138 tonna súlyú kőtömb felhúzásához 2400 emberre volt szükség. A Cuczotól délre fekvő rumiqolquai kőfejtőben, helyben faragták a kőtömböket: az egyik elhagyott bányában még ma is van néhány árva kőtömb. Arról nem tudunk semmi biztosat, hogy a kövek hogyan jutottak innen az építkezés színhelyére. Ha a szállítás során fagörgőket, szántalpakat alkalmaznak, akkor annak bizonyosan maradt volna nyoma.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A kullancsról

A kullancsnak szerte a világon közel 800 faját ismerjük. Kis hazánkban eddig 42 féle fordult …

Hozzászólás