Kezdőlap / Társadalom / Vallás / Az új korszak gyökeres változásai

Az új korszak gyökeres változásai

Az őskereszténységben még jelen volt a szellem, a lélek és a test egységének a gondolata, és Pál apostol is használta a hármasság létezését leveleiben. De később a római egyház az ember lényét a test és a lélek kettősségére szűkítette, és az ellentétek világában ettől kezdve már csak a fény vagy az árnyék, az egyházi vagy a világi hatalom létezett. Az ember isteni eredetét már nem is hirdették, hanem helyette az úgynevezett bűnbeesést, aminek a következtében az ember még a Teremtőjéhez fűződő kapcsolatát is elvesztette, és ezért száműzetésben kénytelen élni. Emiatt a visszatérés útja is bezárult előtte, és ezen csak a kiérdemelt megváltás változtathat. Mert mindent vagy az isteni erő, vagy az ördög kísértése irányít, és az embernek e két erő között kell választania. Ezután a papság feladata volt annak eldöntése, hogy valaki Isten akaratát követte-e, vagy engedett a sátán kísértéseinek.
Az új korszak gyökeres változásai azonban megingatták a meglevő világképet. A csillagászok megtámadhatatlan bizonyítékokkal igazolták (amit Pitagórász már a Kr. e. V. században tanított), hogy sem a Nap, sem a csillagok nem keringenek a Föld körül, ahogy ezt az egyház állította. Ezáltal azonban Földünk kicsi és jelentéktelen bolygóvá zsugorodott, amely csak a számtalan Nap egyike körül kering, és amely rendszer a számtalan galaxis egyikének a részét alkotja. Az emberiség így kénytelen volt lemondani arról az elképzelésről, hogy a világ közepén foglal helyet. Az eseményeket sem lehetett többé kizárólag Isten vagy az ördög számlájára írni, és az emberek ismét keresni kezdték Isten új megértésének, és a vele való kapcsolatfelvételnek egy új módját.
De az átalakulás legkisebb lépéseihez is évszázadokra van szükség.
Amikor Luther Márton, ágoston-rendi szerzetes és teológiaprofesszor (1483 – 1546) 1517. október 31-én kiszögezi a vártemplom kapujára a latin nyelven megfogalmazott téziseit, semmiképpen sem szándéka, hogy egyházszakadást váltson ki. Egyszerűen rá akar mutatni a visszás állapotokra, és teológiai vitát akar kezdeni, mert nem képes tovább nézni, hogy a hívőknek pénzért kell megvásárolniuk a bűnbocsánatot. Luthert azonban az egyház kizárja, mert nem hajlandó visszavonni a tanait. Svájcban Ulrich Zwingli (1484 – 1531) a szenvedélyes reformátor, és Franciaországban Kálvin János (1509 – 1564) is csatlakozik ezekhez a tanokhoz. 1536-ban Kálvin Genfbe érkezik, de az új egyházi rendjének a szigorúsága miatt két évvel később ismét el kell hagynia az országot. Hívei 1541-ben azonban ismét Genfbe hívják, és így Genf az időközben jelentősen elterjedt protestantizmus „fővárosává” válik, ahonnan Európa valamennyi közösségét támogatják és irányítják.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A kereszténység hat alaptanítása

A kereszténység hat alaptanítása felsorolásszerűen, de a téma kibontása nélkül található meg a Bibliában. a …

Hozzászólás