LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tatárjárás után Budát várnak, erősségnek építették. A latin nyelvű oklevelekben is várnak nem városnak nevezik. A várfal építését IV. Béla kezdte el. A későbbi korokban tovább építették, erősítették, magasították a falakat. Ma úgy mondanánk, hogy korszerűsítették. Közben a tüzérség fegyverei tökéletesedtek, és a régi falak nem nyújtottak elég védelmet. Az ásatások bizonyítják, hogy 300 év alatt mintegy két és fél métert magasítottak a budai vár falait. Honnan vette a városi tanács erre a fontos munkára a tömérdek pénzt? Kimondta egy tanácsi rendelkezés, hogy aki örökös nélkül hal meg, annak vagyonát a város örökli, s ezt a pénzt a várfal építésére kell fordítani. A várfalon négy kapu volt. Észak felől az úgy nevezett Szombat-kapu, mely a mai Bécs-kapu helyén állt. A városfalak és a kapuk komoly védelmet jelentettek a város lakóinak. Ezért Buda város jogkönyve elrendelte, hogy a kapukat éjszakára be kell zárni, és a kapukat, kaputornyokat őrizni kell. A kapukon kívül 4-5 méter mély árok – farkas verem – akadályozta a bejutást, melyet a felvonóhíd hidalt át. A kapukon csak a felvonó hídon lehetett bejutni. Ezt felvonták, ha nem kívánatos látogató érkezett. A kapukon két szárnyú, erősen vasalt kapuzár is volt. A kaputornyokban a virrasztó, fegyveres kapuőrség tartott szolgálatot. A fegyvereseken kívül kürtös, üstdobos zenészek is tartózkodtak a kaputoronyban. Nem csak a város kapuit, állandóan őrizték a város falait is. Komoly őrizet volt ez. A városnak fegyverei, ágyúi is voltak.
