Kis számban az immunrendszernek is szüksége van szabad gyökökre a betegségeket okozó baktériumok elpusztításához. Másrészt viszont ezek a szabad gyökök instabil molekulák, és úgy próbálják meg visszanyerni egyensúlyukat, hogy reakcióba lépnek a környező testszövettel, következésképp kárt is tesznek benne. Mindezt azért teszik, mert van egy szabad, vagy más néven lekötetlen …
Érdekel a cikk folytatása? »A kutyák vérvizsgálata
A vérképző szervek betegségei többnyire lassan és fokozatosan fejlődnek ki, valamint a kezdetleges elváltozások szinte fel sem tűnnek. Érsérülésekkel járó heveny vérzések vagy sokk esetén viszont kifejezett tüneteket láthatunk. Sápadt nyálkahártyák, gyengeség, fáradékonyság, szapora légzés, duzzadt máj, lép- és nyirokcsomók, valamint a pulzus rendellenes megváltozása vérbetegségre utal. A szívre is …
Érdekel a cikk folytatása? »A kutyák keringési rendszere
A véráramlás szabályozása, az erek szűkülése illetve a tágulása, az erek falában elhelyezkedő izmokhoz térő idegrostokon keresztül történik. Az agyban található idegközpont a nervus vagus (tágító hatás) és a nervus sympathicus (szűkítő hatás) közvetítésével szabályozza az átáramló vér mennyiségét. A tápanyagok a kapillárisok falán átszivárgó vérfolyadékkal jutnak el egészen a …
Érdekel a cikk folytatása? »A kutyák vérkeringése
A kutyáknál is különböző vércsoportokat ismerünk, a vérátömlesztések szempontjából azonban – ellentétben az emberrel – nincs különösebb jelentőségük. A vérerek felépítése, attól függően, hogy milyen feladatot látnak el a vérkeringésben, különböző lehet. Az artériák rugalmassága és az erek egyre kisebb átmérőjének hatására (kapillárisok), a szívből szabályos időközökben kilökött vér folyamatos, …
Érdekel a cikk folytatása? »A kutya vérének összetétele
A fehérvérsejtek legfontosabb feladata, hogy bekebelezzék és semlegesítsék a szervezetbe hatoló idegen anyagokat és a szervezetben keletkező bomlástermékeket. Az idegen anyagok bekebelezését fagocitózisnak nevezzük. Amőboid mozgásuknak köszönhetően a vérből a szövetekbe tudnak vándorolni. A felvett szétesési termékeket, idegen testeket és baktériumokat saját enzimjeik segítségével emésztik meg. Az erre képes fehérvérsejteket …
Érdekel a cikk folytatása? »A hőguta
A nyári hőség nagy veszélyt jelenthet négylábú kedvenceinknek is. A forró napokon a gépjárműbe zárt, vagy a tűző napon kikötött kutyák könnyen hőgutát kaphatnak. A kutyák normális, átlagos testhőmérséklete kb. 38.6 C, +/- 0.5 C. Ha a hőmérő 39.2 C felett van, akkor már hőemelkedésről, vagy lázról beszélhetünk. A láznak …
Érdekel a cikk folytatása? »A laekenois
A belga Henriett királynő kedvenc kutyája egy laekenios volt, amit két régi fajta belga juhászkutyából tenyésztettek ki . A fajta ezért a királynő kastélyáról kapta a nevét. A laekenois, a belga juhászkutyafajták egyike, melyet önálló fajtaként 1897-ben ismerték el Belgiumban. Megjelenése: A laekenois különleges megjelenésű, közepes termetű, jó felépítésű kutya. …
Érdekel a cikk folytatása? »A kanadai fehér juhászkutya
A kanadai fehér juhászkutya az 1920-as évek elején megjelent az Amerikában és azóta is nagy megbecsülésnek örvend a fajta. Megjelenése: Közepes termetű izmos és erős juhászkutya. A feje ék alakú. A háromszög alakú fülei magasan tűzöttek felállóak, hegyesek és előreállóak. A szeme mandulavágású, a színe lehetőleg sötét. Az orra egyenes, …
Érdekel a cikk folytatása? »A Délorosz juhászkutya és a Dansk
Délorosz juhászkutya:Ősi orosz fajta,eredet neve Ioujnorousskaia Ovtcharka,1924 óta ismert tenyésztése. Pásztorkutyaként,majd hadi kutyaként alkalmazták a 19.század végén.Manapság házőrzésre és őrző-védő kutyaként használják. Bátor,értelmes és önálló eb,engedelmes,viszont idegenekkel szemben bizalmatlan. Hatalmas termetű,erős és izmos kutya.Feje nagy,erőteljes,szeme sötétbarna,de alig látszik,mert hosszú szőrzete eltakarja.Füle lógó,de esetenként félig felálló,amikor kurtítja.Mellkasa mély,hasa felhúzott.Végtagjai izmosak,oszlopszerűek.Szőre hosszú,sűrű …
Érdekel a cikk folytatása? »A Drever és a Dunker
A Drever: Svéd tacskó kopónak is nevezett,svéd kutyafajta,melynek létezését hivatalosan csak 1947-ben ismerték el.Svédországban nagyon népszerű vadászkutya,főleg nyúl és rókavadászatokra használják. Megjelenését tekintve a tacskóhoz hasonló,de annál nagyobb testű.Feje nagy,elegyenesedő.Füle fejéhez simulva lelóg,szemei nagyok.és sötétbarnák.Háta hosszú,egyenes,mellkasa mély.Erős csontozatú végtagjai rövidek.Farka hosszú,vízszintesen lóg.Szőrzete rövid,sűrű és vastag.Bundája általában vörös és fehér,de minden …
Érdekel a cikk folytatása? »