Kertészkedés

Az észak-amerikai fafaj felálló, fehér alapon vöröses foltú, buga virágzatba rendeződő virágaival, 20-40 cm hosszú, jellegzetes, szivar alakú terméseivel, valamint nagyméretű tojásdad leveleivel díszít. A szivarfát a Magyarországon már régóta ismert rovarfaj, a kagylós pajzstetvek családjába tartozó polifág eper-pajzstetű súlyosan károsíthatja, akár a növények pusztulását is okozhatja. A nőstények pajzsa …

A lisztharmatot általában június vége felé szokták észrevenni a fürtön, pedig már május elején ott vannak az első levéltünetek a fás részekre boruló levelek fonákán. Ezeket az elsődleges fertőzésből származó foltokat keresni kell, de nem mindegy)mikor találjuk meg őket. Minél korábban megjelennek a virágzás előtt, annál súlyosabb lesz a fertőzés. …

Őszibarackot elsősorban hazai ellátásra termesztünk, mert a külpiacokat a mediterrán országok uralják, annak ellenére, hogy nálunk is évszázadok óta megtalálható. Igaz, elsősorban melegigényes növény és öntözni is kell a bő terméshez Manapság divatba jöttek a lapos barackok is a világon, francia nemesítők már lapos nektarinok egész sorozatát hozták létre. Franciaországban …

A rebarbara kora tavasszal, meglehetősen nagy tömegű, vastag levélnyelet nevel, amelyből kitűnő mártás, kompót, leves, süteménytöltelék készíthető . Igénytelen és minden kertben termeszthetjük bár a nedves és félárnyékos teret jobban kedveli, mint a tűző napot. Nagy bokrokat fejleszt, ezért ritkára (l,5×1 m) ültessük. Ősszel (október) tőosztással szaporíthatjuk, de a talaj-előkészítés …

A kertben termesztett és hajtatott zöldségnövényeken gyakran alakulhatnak ki olyan elváltozások, amelyek nem betegségek, hanem élettani károsodások. Ilyen az ödémás betegség, amely főleg a fóliasátrakban termesztett paprikán és paradicsomon mutatkozik a szélsőségesen magas páratartalom hatására. A levelek fonáki részén, az érzugokban apró, vizenyős, hólyagszerű dudorok képződnek, amelyek idővel felrepednek és …

Ősszel is bekövetkezhet fagykár, amikor a hirtelen jött hideg állítja le a fák élettevékenységét. Ezzel romlik a hajtások beérése, nő a téli fagykár veszélye. Őszi fagy után a túl erős hajtásnövekedést kell megelőznünk mérsékelt metszéssel és a nitrogén, valamint a vízadagolás visszafogásával. A téli fagy elsősorban a csonthéjasok rügyeit veszélyezteti, …

Az oltóanyagokban lévő anyagok az első napokban fedezik a kijuttatott mikroba tápelem- és energiaigényét. A megtelepedésük és további szaporodásuk érdekében néhány dolgot kell szem előtt tartanunk. A kijuttatás időpontját jól válasszuk meg: a 10°C alatti hideg, illetve a 30 oC-nál magasabb hőmérséklet egyaránt gátolhatja a hasznos mikroorganizmusok megtelepedését. Természetesen léteznek …

A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó paprika, latinul Capsicum valamennyi faja Közép- és Dél-Amerikából származik, azonban már majdnem az egész világon termesztik (a mérsékelt és trópusi égövben). Európába Diego Alvarez Chanca, Kolumbusz orvosa hozta be 1494-ben. Eleinte csak dísznövényként termesztették. Fűszerként való terjedése lassan haladt, mivel elterjedt róla az a hír, …

A makroelemek fölvételének elősegítésében legismertebbek a légköri nitrogén megkötésért felelős talaj-mikroorganizmusok. A talajban szabadon élő fajok (Azotobacter, Azospirillum, Pseudomonas), illetve a növényekkel átmeneti társulást létrehozó úgynevezett asszociatív nitrogénkötők lehetnek. Az utóbbiakhoz tartozó Azospitillum nemzetség néhány képviselője pl. elsősorban az egyszikű növényekkel létesít átmeneti társulást. A pillangósvirágú növényekkel szimbiózisban élő nitrogénkötő …

A talaj hasznos mikroorganizmusai adott határig kiegyenlíthetik az időjárás, a hibás művelési eljárások okozta kedvezőtlen körülményeket és helyreállítják a talaj normál állapotát. Igen nagy a szerepük talajok fizikai-kémiai és biológiai tulajdonságainak javításában. Ezt a természetben kialakult, de az intenzív gazdálkodás miatt felborult egyensúlyt állíthatjuk vissza mikrobiológiai oltóanyagokkal. Ezek leggyakrabban a …