Kertészkedés

A talaj kémhatásának a növények fejlődése szempontjából igen fon­tos szerepe van. A kémhatást pH-értékkel fejezzük ki, ami a talaj folyékony fázisának, illetve a talajszuszpenziónak az aktivitását jelenti. Sokan elkövetik azt a hibát már az elején, hogy nem fektetnek nagy hangsúlyt erre a kérdésre. Pedig a ph érték nagyon fontos, ennek …

Az élő sövény a biokertek határolásának legszerencsésebb formája. Védelmükben gazdag állatvilág települhet meg. A természetes sövény munkaigénye sokkal kisebb. Nem igényel többet, mint az évi ritkítást, az elpusztult részek kiemelését és az ifjítást. Ezzel szemben helyigényes, telepítését ezért csak nagyobb kertekben ajánlhatjuk. A nyíratlan sövény 1,5-3 méteres helyigényével szemben a …

Az utakat úgy alakítsuk ki, hogy azok a kert minden fontos pontját összekössék. Így elkerülhetjük, hogy a munka vagy séta során beültetett, betelepített területre rálépjünk. A kert legfontosabb, leghangsúlyosabb építményeit: a bejáratot, a pihenősarkot, a komposztálóhelyet főutak kössék össze. Ezek 0,8-1 m szélesek és szilárd (tégla, kőzúzalék vagy salak) burkolatúak …

Egypár négyzetméteres vízfelület is sok élőlény számára nyújt életteret. A vízfelület kiterjedése arányos legyen a kert nagyságával. Nagyon kedvező helyzetben van az, akinek telkét patak vagy ér keresztezi, illetve határolja, ugyanis a természetes vízfolyás eltorlaszolásával egyszerűen kialakíthatja a tavat. A mesterséges tavak medrét természetesen megfelelő anyaggal burkolni kell. Erre a …

A biokertész szívesen időzik a zöldben, ezért alakít ki magának fákkal, bokrokkal körülölelt, elmélkedésre, kikapcsolódásra, pihenésre alkalmas, védett sarkot. Természetesen nem kell biokertésznek lennünk ahhoz, hogy kialakítsuk saját igényünk szerint hibátlan kertünket. Élő, lugasszerű lombsátrat kapunk, ha félkör alakban, egymástól nyolcvan centiméterre lombhullató fákat ültetünk, majd évek folyamán a metszéssel …

Alapszabály Minden bio-, illetve természetes eljárás, módszer és intézkedés csak egységes egészbe építve hatékony, kölcsönösen függenek egymástól és feltételezik egymást. A bioművelés hatása akkor érvényesül maradéktalanul, ha az nem szigetként szorul a hagyományosan művelt területek közé, hanem vegyszer nélkül termesztő területté „olvad össze”, s a termesztők együttes erővel védik meg …

A vödröket ne az aljukon, hanem az oldalukon lyukasszuk ki, hogy a vödör alján maradjon tápoldat, egy növényre vetítve 0,7-1 ,0 liter közötti mennyiség. Ez azért fontos, mert nyáron 35 oC, vagy annál nagyobb melegben a növényenkénti vízfogyasztás elérheti a 2,0-2,3 litert is naponta. A tartalék vízből folyamatos a vízellátás, …

A park- és kertépítészetben nem használjuk ki az évelők adta lehetőséget. Ugyanakkor napjainkban erősödő irányzat a természetközeli kert, a „zöld város” elképzelés, a széndioxid-megkötő zöld tetők térnyerése, amiben mind nagyobb szerepet kapnak az évelő dísznövényfajok. A természetben is a legszélesebb ökológiai körülmények között láthatunk évelőket, így minden adottságú kertbe találunk …

A kordonművelések közös jellemzője , hogy mindegyiknek van többé-kevésbé függőleges törzse és vízszintes karja. A függőleges törzsek és vízszintes karok száma és magassága szerint a kordonművelésnek számos változata ismert. Leggyakoribbak az egy tőketörzsből és egy kordonkarból álló tőkeformák. A tőketörzs magassága szerint alacsony (60 cm alatt), középmagas (60-90 cm) és …

A kaktuszoknak több mint 200 faja ismeretes és némelyik fajhoz száznál is több fajta kaktusz tartozik. A kaktuszok a pozsgások családjába tartoznak. A pozsgás növényekre az a jellemző, hogy a hosszabb szárazságot is nagyon jól tűrik, mivel húsos szöveteikben képesek vizet raktározni. A kaktuszok változatos formáikkal, csodálatos virágaikkal kápráztatnak el …