Társadalom

A nyugat-európai parlamentáris demokráciákban a pártok a választási eredmények alapján váltották egymást a kormányzásban. Ebben a„váltógazdaságban” 1914 előtt az egyik párt rendszerint konzervatív, a másik pedig liberális jellegű volt. 1918 után a liberális pártok ezt a szerepüket elveszítették, mert a klasszikus „hadd menjen minden a maga útján!” elvét a háború …

Nemzetközi kapcsolatok Az első világháború után Európa-szerte az 1919-ben életre hívott Népszövetségtől várták, hogy keretében sikerül minden nemzetközi konfliktust háború nélkül rendezni. Az 1920-as években úgy tűnt, az új nemzetközi szervezet képes a béke megóvására. A Népszövetség (vagy Nemzetek Szövetsége) 1920. január 10-én alakult Genfben. Ez a svájci város lett …

A rádió bevitte a lakásba a zenét, az irodalmat és a tájékoztatást. A programok, különösen a rádiósorozatok hallgatása a családi élet részévé vált. Ha valaki mégsem akart otthon ülni, akkor elment a moziba. 1929-től a kedvenc sztárok már beszéltek a filmvásznon, a következő évtized elejétől pedig színesben is láthatóvá lettek. …

Az életszínvonal általános emelkedését mutatta a fogyasztás jelentős bővülése, elsősorban az ipari országokban. Mind nagyobb szériákban állították elő az átlagos keresetűek számára is hozzáférhető, jó minőségű fogyasztási cikkeket, amelyeket a korszakban divatossá váló nagy áruházakban és egy-egy termékcsoportra szakosodott üzlethálózatokban árusítottak.Az életminőséget javította, hogy a városokban a lakások túlnyomó többségét …

A társadalom változásai A háború után az európai társadalmak szerkezetében is figyelemre méltó változások mentek végbe. A társadalom legfelsőbb szintjének szembeötlő jelensége volt az arisztokrácia meggyengülése, közéleti szerepének elhalványulása. A háború és a forradalom a legtöbb dinasztiát, fejedelmi udvart elsodorta. A középosztályhoz tartoztak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az önálló …

A rádió után egyre több termék jött létre, a kerékpár, a fényképezőgép, majd jóval később a háztartási gépek forgalmazása és javítása. A gépkocsi Európában 1914 előtt még egyedi készítésű, drága játékszernek számított, amit csak tehetős különcök vásároltak. Az Egyesült Államokban Henry Ford detroiti üzemében azonban már forradalmasította az autógyártást a …

A repülőgép a háború idején fejlődött tricikliszerű repülő alkalmatosságból erős, gyors légi járművé. A polgári alkalmazásban az első rendszeres légijáratok 1919-ben Berlin és Weimar, illetve Párizs és London között postai küldeményeket szállítottak. 1925-26-tól különült el a katonai és a polgári rendeltetésű gépek gyártása. Ezután indult meg a személyszállítás. Az utasok …

Az 1920-30-as években technológiailag és üzletileg beértek az előző korszak találmányai, a rádió, a gépkocsi, a repülőgép stb. Most került sor tömeges és gyakorlati alkalmazásukra, a háborús tapasztalatok alapján tökéletesített formában. Az új ágazatok magasabb technikai színvonalat jelentettek, termékeiket kevesebb nyersanyagból és energiával, viszont több szakképzett élőmunkával gyártották. Az egy …

A márka olyan gyors ütemben veszített értékéből, hogy végül már naponta két alkalommal folyósították a fizetést, a tömérdek bankót bőröndökben. gyermekkocsikban cipelték a boltokba. Az inflációt 1923 végén amerikai hitelekből állították meg. Az amerikai kölcsönök (az ún. Dawes-terv nyomán) 1924-25-re lehetővé tették az európai országok pénzügyi helyzetének megszilárdítását, fizetőeszközeik értékének …

A békeszerződések aláírásával nem tért vissza a „régi jó békevilág”, amelyről a déd- és nagyszülők még évtizedek múltán is ábrándozva meséltek. Az 1914 előtti korszakot a tartós békeállapot, a politikai stabilitás és a pénz értékének állandósága jellemezte. Természetesen korántsem jutott mindenkinek elegendő kereset, de az előre kiszámítható volt akár hosszabb …