Kezdőlap / Társadalom (page 99)

Társadalom

Írország szerepe a történelemben

A kelták körülbelül Krisztus előtt 350-ben érkeztek az ír szigetre, bár egyes történészek szerint ez korábban történt. Régészeti leletek bizonysága szerint, azonban nem valószínű, hogy a kelták Írország őslakosai. A dolmenek, kőasztalok nagy valószínűséggel az őslakosok hagyatékai. A keltákat a közös nyelv, szokások és a vallás tartotta össze, nem pedig …

Érdekel a cikk folytatása? »

Használt sütőolajat a benzinkútra!

Tankoláskor nemcsak az üzemanyag árától, hanem a már használt sütőolajtól is megszabadulhatunk. Az elmúlt hónapokban a Mol Nyrt. környezetbarát megoldásként, 100 benzinkútjánál a használt étolaj gyűjtésére szolgáló tartályokat helyezett el, s ősztől újabb 50 töltőállomáson teremti majd meg a sütőolaj leadásának a lehetőségét. A töltőállomáson egy hatvanliteres hordóban gyűjtik a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Ami nekünk természetes, az otthontalannak nem az

Jóléti gőggel nézünk át rajtuk, az utcákon, tereken, a kukák közelében, ahol gyakran megfordulnak. Inkább elkerüljük, kikerüljük őket. De, miért is terjedt el a nézet, hogy ők – mindannyian (?) – alkoholisták, büdösek, ápolatlanok, munkakerülők és csak maguknak köszönhetik rossz sorsukat? Hányszor kérdeztük meg az utcán tébláboló, viseltes kinézetű, meggyötört …

Érdekel a cikk folytatása? »

A lőfegyvereket elvető japánok busidója

Az 1543-ban, a Tanegashima szigetére sodródott portugálok közvetítésével került először puska Japánba. Ez jelentős változást idézett elő a Hadakozó Fejedelemségek korának harcászatában. A íj szerepét – melynek technikájában eddig egymással versengtek a busik – most átvette a hasonlóan lőfegyverként működő puska. A japánok az eredetileg is praktikus, európaiaktól átvett puskát …

Érdekel a cikk folytatása? »

A kengók kora

Mijamoto Muszasi: A középkor végén nagy harci tapasztalattal rendelkező kardvívó mesterek tűntek fel, akik megalapozták a kard Edo-kortól megfigyelhető diadalútját. Ezeket a harcosokat kengónak (kardvívó mesterek) nevezzük, közéjük tartozik az előbbiekben bemutatott Cukahara Bokuden és Saitó Denkibó is. A leghíresebb kengó Japánban mégis Mijamoto Muszasi. Azt mondhatjuk, hogy Cukahara Bokuden …

Érdekel a cikk folytatása? »

Fucu no mitama legenda

A curugi rendkívül fontos szerepet tölt be a japán mítoszokban, amelyekben két isteni kardot említenek: a Fucu-no-mitama-no-curugit és a Kuszanagi-no-curugit. A Fucu-no-mitama-no-curugi önmaga is kami (isten). Nem más, mint „az ország átengedésének mítoszában” a földi világot meghódító követ, Takemikazucsi. Amikor Takemikazucsi Ókuninusitól az ország átengedését követelte, egy kardot fejjel lefelé …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kuszanagi no curugi – Három szent ereklye

A mítoszokban szereplő másik égi kard a Kuszanagi-no-curugi, mely a „Három szent ereklye” egyikeként hagyományozódott a régi császári családra, és a császári hatalom szimbólumaként mind a mai napig fontos szerepet játszik a japán társadalomban. A korai időkben a császár mágikus uralkodó volt. A ceremóniák révén lépett kapcsolatba az istenekkel, így …

Érdekel a cikk folytatása? »

Ha drágább lesz, kevesebb fogy majd?

Elfogadta a parlament a népegészségügyi termékdíjról szóló törvényjavaslatot, külön adót vetnek ki az egészségtelen, azaz kalóriadús, telített zsírokban és szénhidrátokban gazdag élelmiszerekre. Arról, hogy mely termékek kerülnek fel a népegészségügyi terméklistára, még nincsenek pontos információk, de szinte bizonyos, hogy rajta lesznek a chipsek, a kólák, a cukrozott üdítő- és energiaitalok, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Meteorhullás

2011-ben, mint minden évben most is elkövetkezi a várva várt meteorhullás, ami idén augusztus 12.-re tehető. Mindenkinek ajánlom figyelmébe ezt az eseményt, mert egy egészen elképesztő élményt nyújthat az egész család számára. Ha szeretnénk romantikázni, akár az egész éjszakát, vagy legalábbis az éjszaka nagy részét ajánlatos kinn tölteni, a párunkkal, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Hatti , a vas országa

A Kr.e. 2. évezred elején érkeztek Kis-Ázsiába a hettiták, akik később egy erős birodalom központjává tették ezt a vidéket. Ők voltak az első, indo-európai nyelvet beszélő nép, így az ő távoli rokonainak számítanak a legtöbb európai népek (angolok, németek, olaszok, oroszok, lengyelek, és a többi…). A hettiták írását és nyelvét …

Érdekel a cikk folytatása? »