Tudomány

A Mars a négy kőzetbolygó közül a legtávolabbi. Rozsdás vöröses színe miatt „vörös bolygónak” is szokták nevezni, de nevét a rómaiak hadistene után kapta. Változatos földi alakzatai között találunk mély szurdokvölgyeket, de itt vannak a Naprendszer legmagasabb vulkánjai is. A Marsnak igen ritka légköre van, amelynek átlagos légnyomása a felszínen …

Noha a Hold tömege a Földének csak 1.2%-át teszi ki, a Hold a Naprendszer holdjai közül az ötödik legnagyobb. Teliholdkor egünkön a legfényesebb objektum a Nap után, és gravitációjának erős hatása van a bolygónkra. Azonban a Hold túl kicsi ahhoz, hogy vonzásával jelentősebb légkört tartson meg maga körül, és mivel …

A Vénusz a Naptól számított második bolygó, és a Föld Nap felőli szomszédja. A két bolygónak jóformán azonos a tömege és összetétele, mégis két nagyon különböző világ. A Vénuszt folyamatosan sűrű felhőtakaró borítja. Alatta félhomályban lévő, élettelen, bármelyik bolygónál melegebb, száraz világ terül el, perzselő felszínnel. Radarral áthatolva a felhőkön …

A Merkúr 4880 kilométeres átmérőjével a Naprendszer legkisebb bolygója, a Naphoz legközelebbi, és vasban leggazdagabb bolygó. Felszínén igen kellemetlenek a körülmények. Nincs holdja, és nemigen van védelmező légköre. Hőmérséklete napközben pokolian forró 430 Celsius fokig emelkedik, majd éjjel dermesztő, -180 Celsius fokra zuhan. Egyetlen másik bolygón sem találunk ilyen nagy …

Nem a Nap az egyetlen csillag, amelyet bolygórendszer vesz körül. Eddig 150 csillagot találtak, melyek körül bolygórendszereket találtak, és számuk évről évre nő. Naprendszeren kívüli bolygókat, vagy idegen szóval exobolygókat a legkülönbözőbb típusú és korú csillagok körül találtak, ami arra utal, hogy a bolygókeletkezés erőteljes folyamat. Az első, Naprendszeren kívüli …

Egy csillag nem élhet örökké, egyszer elfogy annak is üzemanyaga, a hidrogén. Ez idő alatt különböző szakaszokon megy át attól függően, hogy mekkora a tömege. A törpecsillagok csendben hunynak ki, de több milliárd, akár százmilliárd évig is világítanak. A viszonylag kis tömegű, közepes csillagok miután elfogyasztották a fűtőanyagot, felfújjak külső …

A hétköznapi ember számára tudatosult, hogy nem minden él örökké. Ugyanez érvényes a világűrben is. Egyszer a csillagok is eltűnnek majd az égboltról, vagy épp újak születnek. Egyik csillag halála több tucat csillag születését indítja be egy távoli, sötét porfelhőben. Ugyanis a csillagok pórfelhőkből jönnek létre, alapvetően hidrogénből. De nem …

Már az ókorban is nagy tisztelet övezte azt az égitestet, ami fényt, hőt, és életet ad számunkra. Nem tudták, hogy miért is történik mindez. De manapság már ismert a tény, hogyan is működik a legközelebbi csillagunk. Mivel másodpercenként annyi energiát bocsájt ki, hogy az egész Föld energiaellátását fedezné 4 hónapig, …

Az üstökösöket már az ősi barlangrajzokon is ábrázolták több ezer évvel ezelőtt. Egyesek az égbolt kaméleonjainak is nevezik őket, mivel akár a fél égboltot is beteríthetik. Néha az üstökösök szabad szemmel láthatóan semmisülnek meg, vagy esnek darabokra. Valószínűleg a vizet, de lehet hogy magát az életet is az üstökösök hozták …

Napjainkban évről évre fedeznek fel új üstökösöket, előfordul, hogy évente akár húszat, vagy harmincat is. Az újonnan felfedezett üstökösök közül csak nagyon keveset, mindössze egyet-kettőt lehet szabad szemmel is megpillantani, a többit csak távcső segítségével láthatjuk. Azonban igazán fényes, városokból is jól látható üstökösöket csak öt, vagy tízévente lehet megpillantani …