Tudomány

A tudat dialektikus materialista értelmezésének kiindulópontját természettudományos előfeltételeinek tisztázása alkotja. A kérdéseknek ezt a körét – ha mintegy „lentről felfelé” haladunk – az „agy és pszichikum” problémája nyitja meg. Banalitásnak tűnik azt hangoztatni, hogy nem lehet elválasztani a tudatot az anyagtól, amelynek tudata. Mégis egyes pszichológusok a következűképp okoskodnak: mi …

Lenin úgy jellemezte a tudatot mint az objektív világ szubjektív képmását. Lenin nagy részben belevetette magát a tudat megismeréséhez. Nem léteznek senkihez se tartozó érzetek, gondolatok, érzések. Minden érzet, gondolat, eszme egy meghatározott ember érzete, gondolata, eszméje. Mindez nem más, mint a szubjektum tevékenysége. Ugyanakkor a tudat irányítja is ezt …

A tudat az emberi tevékenység sajátos, eszmei formája, belső aspektusa. Tudat nélkül nincs értelem és gondolat. A tudat szerkezete, tartalma és irányultsága törvényszerű összefüggésben van ezzel a tevékenységgel, az ember életmódjával és társadalmi helyzetével. Még a fejlődésnek azon a fokán is, amikor a tudat viszonylagos önállóságra tesz szert, a gyakorlat …

A tudat mint jelenség nem a szervezethez, hanem a személyiséghez tartozik; nem a biológiai, hanem a megismerő rendszerekben fordul elő. Nem más mint szimbólumokból és jelentésekből avagy jelentésmotívumokból álló komplexumok rendszere. Egyes polgári pszichológusok a tudatot felfoghatatlan csodának tekintik. Mások úgy jellemzik mint az „Énünket” érő külső benyomások átélését. Az …

Fessard szerint a tudat funkciója nem más, mint az élettapasztalat integrációja, a nem-tudatos jelenségek egyesítése. Olyan nézetekkel is találkozhatunk, amelyek a tudatot az ébrenlét állapotával azonosítják. Így Kleitman úgy jellemezte a tudatot, mint egy függőleges egyenest, amelynek kiindulópontját az alvó újszülött zérus-állapota alkotja, s amely innen tart felfelé a felnőtt …

A tőkésországok pszichológusai és fiziológusai közt egyáltalán nincs összhang a tudat problémájának általános megközelítését illetően, amint ez világosan megnyilvánult az utóbbi évek nemzetközi kongresszusain. Találkozhatunk olyan véleménnyel, hogy a tudatot általában nem lehet szigorúan meghatározni. Ennek képviselői igyekeznek megszabadulni tőle, mint nem tudományos jellegű fogalomtól. Így például az orvos-pszichológus Rapoport …

A pragmatizmus reakciós jellege politikailag is kifejezésre jut a politikai kalandorságnak, az imperialista burzsoázia agresszív tendenciáinak és törekvéseinek igazolásában. A neotomizmus – amely Aquinói Tamást követve a filozófia feladatát annak szükségességében jelöli meg, hogy mindent világos hierarchiába rendezzünk el -„a világegyetem globális és optimista koncepciójára” támaszt igényt. A neotomisták számára …

A többi csillaghoz hasonlóan a többes rendszerek tagjai is fejlődnek. A kettős rendszer tagjai fősorozati csillagokként kezdi életüket, ilyenkor egymás körüli pályájuk szabályos, fedéseik kiszámíthatóak. Évmilliók elteltével azonban a csillagok bejárják a magányos csillagok szokásos fejlődési útját, így olyan rendszer jön létre, amelyek tagjai merőben különböznek egymástól. Egyik példa erre …

A Tejútrendszer legtöbb csillaga kettős, vagy többes rendszer tagja – a Naphoz hasonló magányos csillagok sokkal ritkábbak. A legtágabb rendszerek tagjai évszázadok alatt járják körbe közös tömegközéppontjuk körüli pályáikat, míg a legszorosabb rendszerek keringési periódusa néhány óra, és a két csillag néha olyan közel van egymáshoz, hogy még egymás alakját …

A többszörös rendszerek azok a csillagcsoportok, ahol két vagy több csillagot kölcsönös gravitációjuk tart össze. A két csillagot tartalmazó rendszereket kettős csillagoknak nevezzük. Bár kevés csillag tűnik többesnek, a Tejútrendszer csillagainak több mint 60%-a ilyen rendszerekhez tartozhat. A kettőscsillagok egymástól mért távolsága változhat, egymás körüli keringési periódusuk néhány órától évmilliókig …