LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tudat mint jelenség nem a szervezethez, hanem a személyiséghez tartozik; nem a biológiai, hanem a megismerő rendszerekben fordul elő. Nem más mint szimbólumokból és jelentésekből avagy jelentésmotívumokból álló komplexumok rendszere.
Egyes polgári pszichológusok a tudatot felfoghatatlan csodának tekintik. Mások úgy jellemzik mint az „Énünket” érő külső benyomások átélését. Az ember csak azokban a pillanatokban fordul a tudat segítségéhez, amikor nehézségei támadnak. Ily módon a tudatot lényegében azonosítják a figyelemmel, a belsőleg megfeszített figyelem típusa gyanánt értelmezik.
Tovább is lehetne folytatni a tudatra vonatkozó különböző álláspontok ismertetését. De az eddig felhozottak is elégségesek ahhoz, hogy érthetővé váljék az idealista polgári filozófiai világnézet keretein belül maradó tudatkoncepciók alapvető módszertani hiányossága: mindezek az elméletek a szervezeten belüli viszonyok körén belül forognak, a tudatot nem a külvilág visszatükrözésének tekintik az ember agyában, hanem az agy spontán tevékenységének, valamiféle adottságnak, amely nincs kapcsolatban a társadalmi-történelmi valósággal.
A marxizmus számára a külvilágot és magát az embert is átalakító társadalmi-történelmi gyakorlat szolgál kiindulópontul a tudat elemzéséhez. A marxizmus a tudat aktív visszatükröző természetéből indul ki s ezáltal feltételezi a valóságos világnak a tudaton kívüli létezését. „A tudat sohasem lehet más, mint a tudatos lét, az emberek léte pedig az ő tényleges életfolyamatuk.”
A marxizmusnak a tudatra vonatkozó alapvető tételei elszakíthatatlan kapcsolatban vannak a személyiség dialektikus materialista értelmezésével : hiszen az emberek azok, akik az anyagi termelés és az anyagi viszonyok fejlesztésére irányuló tevékenységük folyamatában megváltoztatják és fejlesztik saját tudatukat is.
