Kezdőlap / Tag Archives: álmok

Tag Archives: álmok

Álmoskönyv

Az álomfejtés időszámításunk előtti időből létezik, mégpedig az egyiptomiak voltak az elsők akik ezzel foglalkoztak. Azonban évezredek óta kutatja az emberiség és ekkor felmerültnek nevek akik szintén az álmok jelentésének megfejtésén elmélkedtek (Sigmund Freud, Szondi Lipót, Carl Gustav Jung) hogy vajon mit is jelenthet ami az éjszaka alatt történik velünk …

Érdekel a cikk folytatása? »

Harry Potter és a Főnix rendje

A Sötét Nagyúr újra testet öltött, csak Harry-nek és Dumbledore-nak senki nem hisz. Veszélyben a varázs és mugli világ is, de a Mágiaügyi Minisztérium inkább a tagadásba menekül. A helyzet súlyosságát bizonyítja, hogy a nyár folyamán Harry-t és unokatestvérét megtámadta egy dementor a nyílt utcán. Természetesen Harry varázslattal megvédte magukat, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az eredet

Azt hisszük, ha más nem is, az álmaink csak a mi tulajdonunk. Ó, azt mi csak szeretnénk. Legalábbis az Eredet (Inception) című 2010-es amerikai film hatására kételyeink támadhatnak. Christopher Nolan új filmje világszerte nagy sikert aratott, ami nem is csoda. A sci-fi műfaj kedvelőinek kötelező megnézni, és garantáltan nem fognak …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az információáramlás

Ma már az ismeretek folyama minőségileg különböző csatornákon keresztül egész bolygónkon át cirkulál, az információ tekintetében egyetlen egészbe egységesítve az emberiséget.; A konkrét szituációtól és az érintkezés céljaitól függően az információ szólhat – személyes hozzáfordulás útján – valamely konkrét személyhez (illetve személyekhez), avagy a valószínű címzettek valamely sokaságához. A közvetlen …

Érdekel a cikk folytatása? »

A szó ajándék

Az ember és a tárgyi világ közt mindig ott áll a többi ember, lényegében a társadalom egész története. Sokkal többet tudunk olyan dolgokról, amelyeket soha nem láttunk, amelyekről csak hallottunk vagy olvastunk. A szó ajándéka az egész emberiség gondolataival gazdagít bennünket, mindenki számára megkönnyíti a megismerés útját, mivel megszabadít annak …

Érdekel a cikk folytatása? »

A bizalmasság foka

Más emberek jelenlétében, a látható társadalmi ellenőrzés feltételei közt alakváltozáson mennek keresztül az ember pszichikus folyamatai – másokká válnak, mint amikor egymagában van. Több személy társaságában más a pszichés hangulat és a bizalmasság foka, mint négyszemközt folytatott beszélgetés esetében. Az embernek más személyek szeme elűtt lezajló viselkedésében általában olyan mozzanatok …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az ember társas lény

Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és ezek tartalma szétszakíthatatlan egységben állnak egymással. Az érintkezés formája mintegy predeterminálja azoknak a beszédbeli és egyéb eszközöknek a jellegét, amelyek révén a gondolatok cseréje megvalósul. A kifejezésformákra óriási hatást gyakorol az érintkezésben levők társadalmi helyzete, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az érintkezés, mint beszédbeli folyamat

Az érintkezés lényege szerint mélyen társadalmi folyamat, s ugyanakkor mindig sajátosan személyes jellegű minden embernek saját érintkezési stílusa avagy modora van. Értékorientációjuktól függően az emberek szelektívé viszonyulnak az információhoz: bizonyos dolgokat megjegyeznek és előnyben részesítenek, másokat figyelmen kívül hagynak, egyes emberekkel szívesen érintkeznek, míg másokat elkerülnek. Az emberek között jelentős …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az érintkezés pszichológiája

A lélektani elemzés alapvető egységét hosszú időn keresztül az elszigetelt személyiség alkotta. A társadalmi összefüggéseket feltételezték ugyan, de nem tették konkrét és elvi vizsgálat tárgyává. Ma viszont egyre szükségesebb, hogy megbízható ismereteket nyerjünk az emberek érintkezésbeli kölcsönhatásának pszichológiájáról, társadalmi Pszichológiai kapcsolatairól. A szellemi érintkezés gondolatok, érzések, akarati impulzusok kölcsönös cseréjének …

Érdekel a cikk folytatása? »

A hagyomány, a megszokás ereje

A produktív képzelőerőnek megvannak a maga törvényei, amelyek különböznek a gondolkodás szokásos logikájának törvényeitől. Nem a logikai szükségszerűség elve kapcsolja itt össze egymással a gondolatokat, hanem a hasonlóság, szukcesszivitás, ellentétesség szerinti asszociáció kötetlenebb princípiuma. Az alkotó képzelet teszi lehetővé, hogy a szem számára alig vagy egyáltalán nem felfogható részletek, egyedi …

Érdekel a cikk folytatása? »